Miért sérült meg 62 amerikai katona egy olyan küldetésben, amelynek nem lett volna szabad megtörténnie? Seth J. Frantzman elemzése.
Az eddig ismertnél több katona sérült meg, ami azt mutatja, hogy az előző amerikai adminisztráció nem volt transzparens a gázai móló kudarcával kapcsolatban.
Móló Gázában
Egy új jelentésből kiderült, hogy az amerikai hadsereg által tavaly a Gázai övezetbe telepített ideiglenes móló veszélyesebb volt, mint azt eddig elismerték.
A Pentagont egyik hivatala közzétett egy jelentést, amely szerint összesen 62 ember sérült meg a móló telepítése során.
A Joint Logistics Over the Shore (JLOTS) nevű mólót a Fehér Ház 2024 márciusában rendelte a Gázai övezetbe, hogy segítsék vele a humanitárius segélyek szállítását. Kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy ez egy rossz döntés volt. Az amerikai erők nem rendelkeztek a küldetéshez szükséges kiképzéssel és felszereléssel.
Ahelyett, hogy a hadsereg elismerte volna, hogy nincs felkészülve a feladat végrehajtására, mégis folytatta annak megvalósítását. Azonban ez nem a hősködés helye és ideje volt. Az USA nem vívott semmilyen háborút és ez nem is egy ellenséges területre irányuló segélymisszió volt, hanem egy egyszerű misszió Gázába, amelyet Izrael ellenőriz.
Miért volt erre szükség?
Ebben rejlik az alapvető kérdés. Miért kellett az Egyesült Államoknak hónapokon keresztül több ezer mérföldre hajókat küldenie a gázai partokhoz, hogy humanitárius segélyt vigyenek, amikor a segélyt teherautóval is át lehetett volna szállítani a határon?
Izrael abban az időben a legtöbb szárazföldi átkelőt lezárta a Gázai övezetbe. Ha az USA segélyt akart szállítani, miért nem egyezett meg inkább Izraellel, hogy a segélyt Asdódból szállítsák teherautóval?
A mólóra nem volt szükség. Ennek ellenére májusban kihajóztak és felállították, de a rossz időjárás miatt csak néhány hétig működött. Közben kiderült, hogy nem végeztek előzetes tanulmányt arról, hogy az időjárási viszonyok és a gázai partvidék megfelelő-e a küldetéshez.
A Marine Executive egyik cikke megjegyezte, hogy „ráadásul a hadsereg és a haditengerészet pontonjai eltérőek voltak, és az együttes használat során károkat okoztak egymásnak; különböző méretűre tervezték őket, így a hadsereg csónakjai belerohantak a magasabb haditengerészeti pontonok oldalába, és átszúrták azokat.
Egy korábbi gyakorlat tapasztalatai után arra a következtetésre jutottak, hogy ezeket a rendszereket nem lehet együtt használni, de a Gáza előtti művelethez mégis bevetették és kombinálták őket”.
A problémák hosszú listája egyértelművé teszi, hogy mennyire rosszul tervezték meg ezt a küldetést. A bevetést megelőzően a tervezők azt sem vették figyelembe, hogy a helyszínen milyenek a partviszonyok és a tenger állapota, ami megmagyarázhatatlan hiba egy ilyen rendszernél. A JLOTS móló- és pontonrendszer egyes elemei nyugodtabb tengeri környezetre lettek tervezve, ami enyhe szellőt és négy lábnál kisebb hullámokat jelent.
„Ezek a feltételek egy védett öbölben vagy kikötőben elvárhatóak lennének, de a műveleti helyszín a tengerrel szemben lévő, kitett partszakaszon volt.”
– olvasható a Marine Executive cikkében.
„Az egyik viharos időjárás szétszakította a mólószerkezetet, és pontonrészeket szórt szét a part mentén, és ezt a tapasztalatot követően az üzemeltető egységek kénytelenek voltak eltávolítani és egy közeli kikötő védett területére visszahúzni a szerkezetet, valahányszor az előrejelzés magasabb hullámokat jelzett” – jegyezte meg a Marine Executive.
A móló incidens tanulságai
Számos tanulságot kell levonni. Az Egyesült Államoknak nem szabadna katonákat küldenie olyan küldetésekre, amelyekre nem állnak készen, hacsak nem feltétlenül szükséges. Az USA-nak szintén nem kellene humanitárius segélyt szállítania egy olyan területre, amely egy szövetséges, például Izrael ellenőrzése alatt áll.
Ehelyett az USA-nak együtt kellene működnie az olyan országokkal, mint Izrael, hogy a segélyt teherautókkal szállítsák be.
Miért kellene amerikai katonákat több ezer kilométerre telepíteni, amikor Izrael támogatást kap az Egyesült Államoktól, és koordinálni tudja ezt a fajta küldetést?
Az a tény, hogy a korábban ismertnél több katona sérült meg, szintén figyelmeztetésként kell, hogy szolgáljon. Ez azt mutatja, hogy az előző amerikai kormányzat nem volt transzparens erről a kudarcról.
Ez az elemzés eredetileg a The Jerusalem Post oldalán jelent meg.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
