Donald Trump elnök visszatérése a Fehér Házba jelentős fordulatot hozott az iráni atomprogrammal kapcsolatos amerikai diplomáciában. A korábbi, keményvonalas hozzáállás helyett most egy jóval pragmatikusabb megközelítést alkalmaz, amely új lendületet adhat a 2015-ös iráni atomalku, azaz a Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA) újjáélesztésének – írja elemzésében az Unherd publicistája, Tom Rogan.
Omani közvetítéssel újraindultak a tárgyalások
Az Egyesült Államok és Irán a hétvégén zárta le az ománi közvetítéssel zajló tárgyalások második fordulóját. A cél: egy új nukleáris megállapodás tető alá hozása, amely leváltaná a 2015-ös egyezményt, amelyből Trump első elnöki ciklusa idején kiléptette az Egyesült Államokat. Irán válaszként felfüggesztette a megállapodásban vállalt kötelezettségei teljesítését, és azóta aggasztó ütemben halmozott fel közel fegyverminőségű dúsított uránt – elégséges mennyiséget akár öt atomtöltet előállításához is, kevesebb mint hat hónap alatt.
Az új stratégia: nukleáris kérdés a középpontban
A jelenlegi tárgyalások sikerének kulcsa abban rejlik, hogy Trump feladta előző ciklusának feltételekhez kötött, ideológiai terhekkel teli megközelítését, amelyet Mike Pompeo akkori külügyminiszter dolgozott ki. Akkor az Egyesült Államok azt követelte Irántól, hogy ne csak az atomprogramját fékezze meg, de hagyjon fel a Hamász, a Hezbollah és más terrorszervezetek támogatásával is.
Ez a feltétel azonban teljesíthetetlennek bizonyult Teherán részéről:
Ali Khamenei ajatollah soha nem egyezett volna bele abba, hogy az iráni teokrácia regionális befolyási törekvéseit ilyen nyíltan feladja.
Most Trump kizárólag a nukleáris kérdésre összpontosít. Az új javaslat célja az urándúsítás szigorú ellenőrzése, robosztus nemzetközi ellenőrzési mechanizmusokkal és szankciók enyhítésének ígéretével – kizárólag az atomprogram visszafogása fejében.
Teheránban is megjelent az óvatos optimizmus
Az iráni vezetés részéről szintén felsejlik némi óvatos bizalom: a gazdasági válság, a belső elégedetlenség, valamint regionális szövetségeseik – a Hamász, a Hezbollah és az iraki síita milíciák – nyomás alá kerülése mind-mind olyan tényezők, amelyek egy diplomáciai megállapodás felé terelhetik Teheránt.
Bár továbbra is kérdéses, hogy Irán hajlandó lesz-e elfogadni a Trump-féle ellenőrzési követelményeket, a jelenlegi ajánlat sokkal kedvezőbb, mint a korábbiak.
Izrael aggódik
A tárgyalások új lendülete viszont komoly aggodalmat kelt Izraelben. A zsidó állam számára egy iráni atomfegyverprogram egyet jelent a holokauszt rémképének újraéledésével, és Benjamin Netanjahu miniszterelnök már régóta sürgeti Washingtont, hogy hajtsanak végre közös katonai csapásokat Irán nukleáris létesítményei ellen.
A Reuters értesülései szerint Izrael már egy korlátozott, egyoldalú katonai akció lehetőségét is mérlegeli, amelyet figyelmeztetésnek is szánhat Trump felé, jelezve: ebben a kérdésben nem bízik a diplomáciai megoldásokban.
Valós hadászati korlátok
Mindazonáltal szakértők egyetértenek abban, hogy Izrael egyedül nem rendelkezik elegendő katonai kapacitással ahhoz, hogy tartós és jelentős károkat okozzon Irán jól védett nukleáris infrastruktúrájában. Még az amerikai hadsereg is kétségesnek tartja, hogy egy sikeres támadás kivitelezhető lenne nagyszabású szárazföldi hadművelet nélkül.
Ez politikai dilemmát jelent Jeruzsálem számára:
vagy támogatja Trump új, diplomáciai irányvonalát, vagy saját erejéből kockáztat egy sikertelen katonai akciót, amely súlyosan ronthatná kapcsolatait Washingtonnal.
Trump tehát második elnöki ciklusában egy olyan megállapodást ajánl Teheránnak, amelyre az iráni rezsim – belső és külső nyomás alatt – akár rá is bólinthat. Eközben Izrael geopolitikai mozgástere szűkült, katonai eszközökkel nem tudja érvényesíteni akaratát, így egyre inkább kénytelen alkalmazkodni a Fehér Ház új irányvonalához.
Ez a diplomáciai folyamat ugyan még sok kockázatot rejt, de a korábbi stratégiával szemben most valóban van esély egy új, reálisabb megállapodásra – a Közel-Kelet és a világ biztonságának reményében.
A kérdés csak az, mennyiben lesz ez a megállapodás jobb, mint a 2015-ös, Obama-féle, Izrael számára igen kedvezőtlen alku.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
