Az Egyesült Államok és Irán között zajló titkos nukleáris tárgyalások egy olyan megállapodás irányába haladnak, amely szorosan követheti a 2015-ös, úgynevezett JCPOA egyezmény struktúráját – számol be az Israel Hayom. A tervezett új egyezmény azonban szigorúbb ellenőrzési mechanizmusokat és hosszabb távú kötelezettségvállalásokat tartalmazhat, miközben nem írná elő Teherán nukleáris infrastruktúrájának teljes felszámolását.
A Reuters értesülései szerint a megállapodás 25 évre szólna, és az iráni urándúsítási tevékenységek korlátozását, valamint a 60%-os dúsítású uránkészletek hígítását, exportját vagy lezárását irányozná elő. Ezeket az intézkedéseket az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége (IAEA) példátlan szintű ellenőrzése kísérné.
Cserébe Irán jelentős szankciókönnyítésekre számíthatna.
Az új megállapodás híre meglepetésként érte Izraelt. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök csak 24 órával az amerikai bejelentés előtt értesült a tárgyalások megkezdéséről, és mindössze néhány nappal a tényleges egyeztetések előtt – írja az Israel Hayom.
Netanjahu korábban abban reménykedett, hogy Donald Trump második elnöki ciklusában keményebb fellépést tanúsít Iránnal szemben, beleértve akár katonai csapások lehetőségét is.
Az új diplomáciai irányvonal azonban kihívások elé állítja az izraeli kormányt.
Az amerikai tárgyalódelegációt Steve Witkoff, Trump különmegbízottja vezeti, aki korábban ingatlanbefektetőként tevékenykedett, és diplomáciai tapasztalatokkal nem rendelkezik. Witkoff tárgyalási stílusa és tapasztalatlansága miatt több kritika is érte az amerikai külpolitikai körökben. Az iráni delegációt Abbasz Araghchi külügyminiszter vezeti, aki korábban is részt vett a 2015-ös egyezmény kidolgozásában.
A tárgyalások során Irán egy háromlépcsős tervet javasolt: először hozzáférést kérne a befagyasztott pénzeszközeihez és az olajexport engedélyezéséhez; második lépésként vállalná a magas szintű urándúsítás leállítását és az IAEA-ellenőrzések visszaállítását;
végül pedig az USA kongresszusi jóváhagyása után teljes szankciófeloldást és a dúsított uránkészletek harmadik országba történő átszállítását.
Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio hangsúlyozta, hogy Iránnak teljesen fel kell hagynia az urándúsítással és a ballisztikus rakétaprogramjával, valamint meg kell szüntetnie a terrorista csoportok támogatását. Rubio szerint
az Egyesült Államoknak részt kell vennie az iráni nukleáris létesítmények, beleértve a katonai helyszínek ellenőrzésében is.
A tárgyalások negyedik fordulóját, amelyet Rómában terveztek, határozatlan időre elhalasztották, miután az Egyesült Államok új szankciókat vezetett be iráni olajipari vállalatok ellen, válaszul Irán jemeni húti milíciák támogatására. Irán erre válaszul lemondta a francia, brit és német képviselőkkel tervezett találkozókat.
Elemzők szerint az új megállapodás célja, hogy hosszú távon korlátozza Irán nukleáris képességeit, miközben elkerüli a katonai konfrontációt. Azonban az izraeli vezetés számára aggodalomra ad okot, hogy
a megállapodás nem írja elő Teherán nukleáris infrastruktúrájának teljes felszámolását, ami szerintük elengedhetetlen lenne a régió biztonságának garantálásához.
A fejlemények tükrében Izrael számára kulcsfontosságú lesz, hogy hogyan tudja érvényesíteni biztonsági érdekeit az új geopolitikai helyzetben, különösen egy olyan megállapodás esetén, amely nem teljesíti maradéktalanul az izraeli követeléseket.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
