Egy kiszivárgott iráni stratégiai dokumentum világított rá arra, hogy Teherán hosszú távú, birodalmi törekvéseket dédelgetett Szíriában. A cél: az arab ország politikai és gazdasági bekebelezése, egyfajta modern kori perzsa „Marshall-terv” formájában. Az iráni tervek azonban nem számoltak azzal, hogy Bashar al-Aszad rezsimje 2024 végére teljesen összeomlik – ezzel súlyos politikai és anyagi károkat okozva az iszlám köztársaságnak.
A 2022-es dokumentum, amely az iráni damaszkuszi nagykövetségről szivárgott ki, részletesen taglalja, hogyan próbálták Teheránból átalakítani Szíriát egy iráni bábállammá. A cél az volt, hogy Irán politikai elitje – élén a Forradalmi Gárdával (IRGC) – mély gazdasági és katonai beágyazottságot érjen el. Irán több milliárd dolláros hiteleket nyújtott, infrastrukturális beruházásokat kezdeményezett, valamint megpróbált domináns szerepet szerezni a szíriai piacokon és politikai döntéshozatalban.
Az Aszad-rezsim katonai veresége azonban egycsapásra ellehetetlenítette ezeket a törekvéseket. A Reuters értesülése szerint több mint 178 millió dollárnyi iráni beruházás vált semmissé, az infrastruktúrák befejezetlenek maradtak, a politikai kapcsolatrendszer pedig összeomlott.
A Hezbollah siíta terrorszervezet logisztikai utánpótlása is megingott, hiszen Szíria kulcsszerepet játszott abban, hogy Irán fegyvert és támogatást juttasson el libanoni szövetségeséhez.
Irán különösen bosszús, hogy miközben ő súlyos vér- és pénzáldozatot hozott, Oroszország lett a polgárháború igazi nyertese, hiszen Moszkva stratégiai repülőtereket, kikötői hozzáférést és gazdasági szerződéseket szerzett meg. Teherán mindeközben bürokratikus akadályokkal, korrupcióval és szíriai lakossági ellenállással találta szembe magát.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a szíriai felkelők legnagyobb szervezete, a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) nyíltan elutasítja az iráni befolyást. A szervezet vezetője,
Abu Muhammad al-Dzsulani világossá tette, hogy sem politikai, sem vallási síkon nem kérnek Teheránból, és meghiúsítanak minden újabb iráni kísérletet a térségbe való visszatérésre.
Iráni belpolitikai követekezmények
A szíriai bukásnak belpolitikai következményei is vannak Iránban. Az iráni lakosság körében növekvő elégedetlenség mutatkozik, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a közel-keleti „befektetések” óriási veszteségeket hoztak. Egyes iráni parlamenti képviselők nyíltan kritizálták a vezetést, amiért 50 milliárd dollárnál is többet áldoztak egy megingott arab diktátorra – gyakorlatilag megtérülés nélkül.
A legfelsőbb vezető, Ali Khamenei ajatollah ugyanakkor az Egyesült Államokat és Izraelt okolja az Aszad-rezsim bukásáért
Egy nyilvános beszédében azt állította, hogy a nyugati titkosszolgálatok destabilizálták Szíriát, hogy gyengítsék az „ellenállás tengelyét”, melyet Irán vezet a Hezbollah, a jemeni húszik és a palesztin iszlamista csoportok támogatásával.
A valóság azonban az, hogy Irán geopolitikai kártyavára Szíriában dőlt össze először – és ez súlyosan megingathatja regionális befolyását is. A jövő bizonytalan: Teheránnak újra kell gondolnia teljes külpolitikai stratégiáját, miközben belső társadalmi elégedetlenséggel, gazdasági válsággal és nemzetközi elszigetelődéssel is meg kell küzdenie.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
