Ma nyolcvan éve, hogy 1945. április 30-án a berlini romok között Adolf Hitler öngyilkos lett. Mutatjuk, hogyan teltek a náci diktátor utolsó órái.
Amikor a Harmadik Birodalom, amelynek ezeréves fennállását ígérte, romokban hevert, és a szovjet csapatok már csak néhány száz méterre voltak a bunkerétől, Adolf Hitler önkezével vetett véget életének.
A Birodalom összeomlása
1945 elejére a náci Németország számára már közel volt a vég. A Vörös Hadsereg nyugat felé tört előre Lengyelországon keresztül, és bosszúra szomjazva Berlin felé nyomult. Nyugaton a szövetségesek szétzúzták a német védelmet az Ardennekben, és a Birodalom szíve felé nyomultak. A brit, kanadai és amerikai erők átkeltek a Rajnán, és elfoglalták a Ruhr-vidék ipari központjait. Az amerikai és Brit Nemzetközösségi csapatok Észak-Olaszországon söpörtek végig, hogy az Alpok felé nyomuljanak előre.
1945. január 16-án Hitler leköltözött a Führerbunkerbe – a berlini birodalmi kancellária alatti megerősített óvóhelyre. Innen adta ki az egyre inkább téveszmés parancsait a Wehrmacht és az SS egységeinek, amelyek sokszor már nem is tudtak harcolni, egy olyan birodalom térképén mozgatta őket, amely már nem is létezett.
Szidta beosztottjait, és végignézte a Birodalom összeomlását. Amikor a szovjetek április közepén az Odera átkelésére készültek, a náci főparancsnokság tudta, hogy a berlini csata lesz az utolsó.
Április 18-ra mintegy 325 000 német katona adta meg magát a Ruhr-vidéken. Április 20-án, Hitler 56. születésnapján megkezdődött Berlin szovjet bombázása. Két nappal később a Vörös Hadsereg tankjai elérték a főváros peremét. Április 27-re Berlin gyakorlatilag elszakadt Németország többi részétől.
Hitler ekkor kapta meg a hírt Heinrich Himmler árulásáról. Április 28-án Hitler a BBC adásán keresztül értesült arról, hogy Heinrich Himmler SS Reichsführer, egyik leghűségesebb beosztottja és az SS vezetője a háta mögött felajánlotta Németország kapitulációját a nyugati szövetségeseknek. Az árulás mélyen megrázta Hitlert. Dühében elrendelte Himmler letartóztatását, árulónak bélyegezve őt. Elrendelte Hermann Fegelein SS-Gruppenführer, Himmler összekötőjének és Eva Braun sógorának kivégzését is. Fegeleint még aznap este kivégezték dezertálásért.
A Vörös Hadsereg ekkorra már a Potsdamer Platzon járt, mindössze egy kilométerre a Führer bunkerétől. Hitler ekkor már tudta, hogy a játéknak vége.
Az utolsó órák
Aznap este a Führerbunker térképszobájában Hitler és Eva Braun csendes polgári szertartás keretében összeházasodott. A menyasszony fekete ruhát viselt. A tanúk között volt Joseph Goebbels propagandafőnök és Martin Bormann, a náci pártkancellária vezetője és Adolf Hitler magántitkára. A pezsgővel és szendvicsekkel megtartott szerény esküvői reggelit követően Hitler magához hívatta titkárát, Traudl Junge-ot, és lediktálta végrendeletét. A dokumentumban megerősítette antiszemita ideológiáját, a zsidókat tette felelőssé a háborúért, és Karl Dönitz tengernagyot nevezte ki utódjául államfőnek, Joseph Goebbelst pedig kancellárnak. A végrendeletet április 29-én hajnali 4 órakor írta alá.
Ugyanezen a napon érkezett a hír Benito Mussolini haláláról. Hitler háborús szövetségesét olasz partizánok elfogták és kivégezték. Mussolini, valamint szeretője, Clara Petacci holttestét felakasztották egy milánói téren. Hitler nem akarta, hogy vele is ugyanez történjen.
A vég
Április 30-ra a szovjet előrenyomulás elérte a Birodalmi Kancellária környékét. Wilhelm Keitel tábornagy jelentette, hogy a német felmentő erőket vagy bekerítették, vagy visszaverték. Helmuth Weidling tábornok, Berlin védelmének parancsnoka arra figyelmeztetett, hogy a városnak estére elfogy a lőszere. Berlin sorsa megpecsételődött.
Délután fél háromkor Hitler és Eva Braun bementek a Führer személyes dolgozószobájába. Odakint Otto Günsche SS-Sturmbannführer állt őrt. Egyetlen lövés dördült.
Percekkel később Heinz Linge inas lépett be a dolgozószobába. Az ajtó zárva volt. Lőpor és cián szagát érezte. Odabent Hitler a kanapén ült, jobb halántékán golyó ütötte seb volt látható. Egy Walther PPK pisztoly feküdt a lábai előtt. Eva Braun mellette feküdt, élettelenül, a méregtől eltorzult arccal.
Holttestüket pokrócokba burkolták, felcipelték a vészkijárati lépcsőn, és a Birodalmi Kancellária mögötti kertben lévő egyik bombakráterbe helyezték. Miközben a szovjet gránátok tovább zuhogtak, benzinnel öntötték le őket. Az első kísérlet, hogy meggyújtsák őket, kudarcot vallott. Bormann elővett egy vastag köteg papírt, meggyújtotta, és a holttestekre dobta. Egy tucatnyi végsőkig kitartó lojalista állt a bunker bejáratánál, és egy utolsó náci tisztelgésre emelték fel a karjukat, miközben a lángok felemésztették a holttesteket.
Utóhatás
A Szovjetunió május 2-án elfoglalta a Birodalmi Kancelláriát. A bunkerben Hans Krebs és Wilhelm Burgdorf tábornokok öngyilkosok lettek. Végül a szovjet erők a hamvasztási hely közelében találták meg Hitler és Eva Braun fogmaradványait. Ezeket később összevetették Hitler fogászati leleteivel, ami az egyetlen meggyőző bizonyítékot szolgáltatta a Führer haláláról.
Sztálin rezsimjének azonban kevéssé volt érdeke a lezárás. A szovjetek egymásnak ellentmondó beszámolókat tettek közzé, hol azt sugallva, hogy Hitler ciántól halt meg, hol pedig azt, hogy Dél-Amerikába szökött. Ezek kettős célt szolgáltak: fenntartani a háborús feszültséget és zavart kelteni Nyugaton. A hidegháború elkezdődött.
E dezinformációs törekvések ellenére a nyugati történészek – szemtanúk vallomásaira támaszkodva – megerősítették, hogy Hitler öngyilkos lett a bunkerben. 1956-ban Nyugat-Németország hivatalos halotti bizonyítványt állított ki a haláláról.
Ennek ellenére az összeesküvés-elméletek a mai napig virágoznak. A könyvek és dokumentumfilmek az Argentínába való meneküléstől kezdve a titkos tengeralattjárókig mindent felvetettek. Mindezeket megcáfolták, de a Hitler személye és halála körüli misztikum továbbra is fennmaradt.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
