Végre: Rubio kisöpri az Izrael-ellenes aktivizmust a külügyminisztériumból

Marco Rubio amerikai külügyminiszter átfogó reformot jelentett be az Egyesült Államok Külügyminisztériumában, amely célzottan számolná fel a szerinte „baloldali, Izrael-ellenes ideológiai bástyákat” az intézményen belül.

Rubio és több konzervatív kritikus szerint az olyan szervezetek, mint az Amnesty International és a Human Rights Watch, már évtizedek óta „átpolitizált” módon támadják Izraelt – a zsidó államot „apartheidként” bélyegzik, és nemzetközi színtéren próbálják elszigetelni, valamint bíróság elé állítani. A külügyminisztériumban e szervezetek szellemi hatása – és konkrét támogatói – jelen voltak a magasabb szintű hivatalokban is.

A reform részeként megszüntetnék azt a független hivatalt, amely a polgári biztonságért, demokráciáért és emberi jogokért felelt, és amely Rubio szerint „ideológiai aktivisták búvóhelyévé” vált, különösen a Biden-kormányzat alatt.

Izrael-ellenes „belső ellenzék” a minisztériumban

Rubio szerint a minisztérium egyes irodái nemcsak hogy nyomást gyakoroltak az amerikai kormányzatra az izraeli kapcsolat gyengítése érdekében, hanem a „hamis narratívát” is aktívan terjesztették, miszerint Izrael háborús bűnöket követ el Gázában. E belső szervek akadályozták az USA és Izrael közötti szoros együttműködés előmozdítását, és gyakran a Hamaszt mentegették az ENSZ-ben vagy más diplomáciai fórumokon.

Reformintézkedések részletei

Rubio reformterve nem a „jogvédelem végét”, hanem a politikai aktivizmus minisztériumi visszaszorítását célozza:

Megszűnik a különálló emberi jogi iroda, és tevékenysége más, inkább operatív jellegű részlegek alá kerül.
Az USAID (amerikai nemzetközi fejlesztési hivatal) beolvasztása a külügyminisztériumba.
Az átfedő jogkörök, párhuzamos szervezeti struktúrák leépítése.
A „Net Assessment” hivatal megszüntetése a Pentagonon belül.

Politikai reakciók és megosztottság

A reform vegyes fogadtatásra talált: míg a baloldali média, mint a New York Times, a „szabadság elleni támadásnak” nevezte a lépést, addig konzervatív véleményformálók szerint épp hogy szükséges lépés az antiszemitizmus állami intézményesítésének megszüntetésére.

Rubio kiemelte:

„Amerika külpolitikája nem lehet többé platformja olyan politikai aktivizmusnak, amely Izrael és más demokratikus szövetségeseink ellen irányul.”

Kontextus: október 7. és az új geopolitikai valóság

A döntés nem független a 2023. október 7-i Hamasz-terrorakcióktól és azok nyomán kialakult új biztonsági helyzettől sem. A külügyi szervek egy része – a reform támogatói szerint – ezek után is Izraelt kritizálta, miközben elhallgatta a Hamasz palesztin terrorszervezet rémtetteit. Rubio és támogatói ezt elfogadhatatlannak tartják, és úgy vélik, most jött el az ideje a változásnak.

A reform új szakaszt nyithat az amerikai külpolitikában – egy olyan irányba, ahol a szövetségek és nemzeti érdekek kerülnek előtérbe, és az ideológiai harcmezők helyett a diplomácia valódi céljai érvényesülhetnek — írja a JNS.

17 ezer milliárd forintos ultimátumot kaptak az Izraelt bojkottáló egyetemek