Marco Rubio amerikai külügyminiszter átfogó reformot jelentett be az Egyesült Államok Külügyminisztériumában, amely célzottan számolná fel a szerinte „baloldali, Izrael-ellenes ideológiai bástyákat” az intézményen belül.
Rubio és több konzervatív kritikus szerint az olyan szervezetek, mint az Amnesty International és a Human Rights Watch, már évtizedek óta „átpolitizált” módon támadják Izraelt – a zsidó államot „apartheidként” bélyegzik, és nemzetközi színtéren próbálják elszigetelni, valamint bíróság elé állítani. A külügyminisztériumban e szervezetek szellemi hatása – és konkrét támogatói – jelen voltak a magasabb szintű hivatalokban is.
A reform részeként megszüntetnék azt a független hivatalt, amely a polgári biztonságért, demokráciáért és emberi jogokért felelt, és amely Rubio szerint „ideológiai aktivisták búvóhelyévé” vált, különösen a Biden-kormányzat alatt.
Izrael-ellenes „belső ellenzék” a minisztériumban
Rubio szerint a minisztérium egyes irodái nemcsak hogy nyomást gyakoroltak az amerikai kormányzatra az izraeli kapcsolat gyengítése érdekében, hanem a „hamis narratívát” is aktívan terjesztették, miszerint Izrael háborús bűnöket követ el Gázában. E belső szervek akadályozták az USA és Izrael közötti szoros együttműködés előmozdítását, és gyakran a Hamaszt mentegették az ENSZ-ben vagy más diplomáciai fórumokon.
Reformintézkedések részletei
Rubio reformterve nem a „jogvédelem végét”, hanem a politikai aktivizmus minisztériumi visszaszorítását célozza:
- Megszűnik a különálló emberi jogi iroda, és tevékenysége más, inkább operatív jellegű részlegek alá kerül.
- Az USAID (amerikai nemzetközi fejlesztési hivatal) beolvasztása a külügyminisztériumba.
- Az átfedő jogkörök, párhuzamos szervezeti struktúrák leépítése.
- A „Net Assessment” hivatal megszüntetése a Pentagonon belül.
Politikai reakciók és megosztottság
A reform vegyes fogadtatásra talált: míg a baloldali média, mint a New York Times, a „szabadság elleni támadásnak” nevezte a lépést, addig konzervatív véleményformálók szerint épp hogy szükséges lépés az antiszemitizmus állami intézményesítésének megszüntetésére.
Rubio kiemelte:
„Amerika külpolitikája nem lehet többé platformja olyan politikai aktivizmusnak, amely Izrael és más demokratikus szövetségeseink ellen irányul.”
Kontextus: október 7. és az új geopolitikai valóság
A döntés nem független a 2023. október 7-i Hamasz-terrorakcióktól és azok nyomán kialakult új biztonsági helyzettől sem. A külügyi szervek egy része – a reform támogatói szerint – ezek után is Izraelt kritizálta, miközben elhallgatta a Hamasz palesztin terrorszervezet rémtetteit. Rubio és támogatói ezt elfogadhatatlannak tartják, és úgy vélik, most jött el az ideje a változásnak.
A reform új szakaszt nyithat az amerikai külpolitikában – egy olyan irányba, ahol a szövetségek és nemzeti érdekek kerülnek előtérbe, és az ideológiai harcmezők helyett a diplomácia valódi céljai érvényesülhetnek — írja a JNS.
Kicsit McCarthy-s ize van a dolognak, de ebben az esetben az intézkedés teljesen jogos, miután a leírt tevékenység megfelel a valóságnak. Nem kétséges, hogy ez Trump elnöki idejére korlátozódik, de 4 év bőven elegendő kell legyen az említett falang kisöprésére az állam intézményekből, és az ottani tevékenységük leállítására.
Az állam legfontosabb feladata védenie az ország és állampolgárainak biztonságát a belsö és külsö ellenségtöl a hazaárulás és idegen hatalmak szolgálatában álló ügynökök és besugóhálozat társadalmatbontó akcióiktól / The most important task of the state is to protect the security of the homeland and its citizens from internal and external enemies , from the anti-social actions of agents and conpirators in the service of treason and foreign powers .
Vajon ha az F-35 amerikai vadászgép holland alkatrészgyártója izraeli korlátozást hirdet azzal mit tesz az USA ?
Éppen ideje van, mint ahogyan az egyetemek megtisztitásának is.