Irán „visszautasíthatatlan” ajánlata?

Teherán a most szombaton esedékes, az Egyesült Államok és Irán közötti, az iráni atomprogramra vonatkozó tárgyalásokra olyan háromlépcsős megállapodást javaslattal készül, amely az amerikai szankciók feloldásáért cserébe a 2015-ben elvetett megállapodásban elfogadott szintre korlátozná urándúsítását – jelentette csütörtökön az Iran International című disszidens iráni hírportál három diplomáciai forrásra hivatkozva.

Az Iran International szerint az iszlamista rezsim javaslata ideiglenesen 3,67 százalékra csökkentené az urándúsítást, vagyis a 2015-ös megállapodásban meghatározott szintre, amelyből Trump még első hivatali ideje alatt lépett ki. Cserébe az Egyesült Államok az első szakaszban engedélyezné Iránnak, hogy hozzáférjen a befagyasztott pénzügyi eszközökhöz és exportálja olaját – írta a lap. Az urán akkor minősül fegyverminőségűnek, ha 90%-ra dúsítják.

A második fázisban az Iran International szerint az USA több szankciót oldana fel, és megakadályozná az ENSZ-szankciókat is. Cserébe Irán állítólag engedélyezné, hogy az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége újra megkezdje a nukleáris létesítmények ellenőrzését, miközben végrehajtaná a „kiegészítő jegyzőkönyvet” is, amely

lehetővé teszi a nukleáris megfigyelőszerv számára, hogy meglepetésszerű ellenőrzéseket végezzen a be nem jelentett létesítményekben.

A jelentés szerint a végső szakaszban Irán átadná a magasan dúsított uránkészleteket egy harmadik országnak, az amerikai kongresszus ratifikálná az atomalkut, a Trump-kormányzat pedig feloldaná az elsődleges és másodlagos szankciókat.

A Fehér Ház közel-keleti különmegbízottja, Steve Witkoff állítólag meglepte az iráni delegációt, amikor üdvözölte az ajánlatot, amelyet Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter terjesztett elő ománi tárgyalásaik során. A jelentés akkor látott napvilágot, amikor Witkoff és Araghchi szombaton Rómában tartják a megbeszélések második fordulóját.

Witkoff hétfőn jelezte, hogy a Fehér Ház egy olyan megállapodásra törekszik, amely inkább korlátozza, mint megsemmisíti Irán atomprogramját, alacsony szintű felső határt szabva az urándúsításnak és ellenőrizve, hogy Irán nem hajtja-e végre a potenciális fegyverkezési kísérleteket.

Másnap azonban keményített álláspontján, és kijelentette, hogy bármilyen megállapodás megkövetelné az iszlám köztársaságtól, hogy „állítsa le és szüntesse meg nukleáris dúsítási és fegyverkezési programját”.

Egy Teheránon kívüli diplomáciai forrást idézett az Iran International, aki szerint Ali Khamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője azért egyezett bele a Witkoffal folytatott tárgyalásokba, hogy „több időt nyerjen” Iránnak, hogy újjáépítse légvédelmét, amelyet októberben izraeli légicsapások pusztítottak el, „és helyreállítsa a föld-föld rakéták gyártására vonatkozó kapacitását, amely ugyanebben az izraeli támadásban sérült meg”.

Az izraeli támadás Irán október 1-jei nagyszabású ballisztikus rakétatámadására válaszul történt, amely Teherán második támadása volt Izrael ellen a tavaly áprilisi rakéta- és dróntámadás után.

Az Iran International által közölt végső szakasz ellentmondani látszott a brit Guardian újság keddi jelentésének, amely szerint Teherán elutasítja azt a javaslatot, hogy dúsított uránját egy harmadik országba szállítsa. Oroszország, amely Irán egyetlen atomreaktorát működteti, nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy beleegyezik-e abba, hogy egy nukleáris megállapodás részeként átvegye Irán dúsított uránkészletét.

Irán, amelynek vezetői Izrael elpusztítására esküdtek fel, azt állítja, hogy nem törekszik atomfegyverekre, de december óta mintegy felével növelte a 60%-kal dúsított uránból álló, már így is jelentős készletét, és a nemzetközi nukleáris megfigyelők szerint idén nagyjából megnégyszerezi uránérc termelését.

A dúsítási arány messze meghaladja a polgári célú nukleáris programhoz szükséges mértéket, és csak egy lépés választja el a fegyverminőségtől.

Csütörtökön, teheráni látogatásakor Rafael Grossi, a NAÜ vezetője arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak és Iránnak „nincs sok ideje” a megállapodás megkötésére.

A The New York Times csütörtökön arról számolt be, hogy Trump, aki az iráni nukleáris létesítmények bombázásával fenyegetőzött, „lefújta” az Izrael által jövő hónapra tervezett ilyen támadást. Trump, aki ehelyett a Teheránnal való tárgyalások kezdeményezése mellett döntött, később csütörtökön részben megerősítette a jelentést, mondván: „Nem mondanám, hogy ‘lefújtam’”, de „nem sietek vele”.

Eközben Benjamin Netanjahu miniszterelnök hivatala a miniszterelnök „számtalan”, az iráni atomprogram elleni fellépését méltatta, de nem cáfolta, hogy Trump megakadályozta volna a csapást.

Trump, aki megújította az első ciklusában Irán ellen bevezetett „maximális nyomást” jelentő szankciókat, a hónap elején a Fehér Házban Netanjahuval folytatott találkozóján jelentette be az Iránnal folytatott tárgyalások felújítását. Izraeli sajtójelentések később arról számoltak be, hogy Witkoff csak órákkal korábban tájékoztatta Netanjahut a bejelentésről, nem sokkal azután, hogy az izraeli vezető megérkezett Washingtonba a rövid, előre nem tervezett látogatásra.

Netanjahu állítólag nem kapott biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy Izrael követeléseit teljesíteni fogják a tárgyalások során, sem arra vonatkozóan, hogy mi történne, ha a tárgyalások meghiúsulnának, vagy Irán elállna a megállapodástól.

Trump valóban blokkolta volna az izraeli támadást?

Az amerikai elnök szerint erről azért nincs szó.

Neokohn

16 hozzászólás