A német parlament történelmi döntést hozott, hatalmas összegekkel növelve a hadsereg, a Bundeswehr finanszírozását, szakítva a korábbi gyakorlattal, mely óvatos volt a haderő fejlesztését illetően.
A lépés hátterében a növekvő orosz fenyegetés miatti aggodalmak állnak, és az a felismerés, hogy Németországnak és a Bundeswehrnek fel kell készülnie egy esetleges konfliktusra.
A „Zeitenwende” – a fordulat
A münsteri lőtéren a rakétavetők dübörgése már a mindennapok része, de a helyiek tudják, hogy hamarosan minden még hangosabb lesz. A Bundeswehr főparancsnoka, Carsten Breuer tábornok a BBC-nek adott interjújában egyértelműen fogalmazott:
„Oroszország fenyeget bennünket. Putyin fenyeget bennünket. Mindent meg kell tennünk, ami elrettentéshez szükséges.”
A tábornok szerint a NATO-nak legfeljebb négy év áll rendelkezésére, hogy felkészüljön egy esetleges orosz támadásra.
Az orosz-ukrán háború mélyrehatóan megváltoztatta a német közvéleményt. A második világháború borzalmai miatt évtizedekig a militarizmus elutasítása volt a meghatározó, de a helyzet most más.
„Két világháborút indítottunk. Annak ellenére, hogy 80 éve véget ért a második világháború, az az elképzelés, hogy a németeknek távol kell maradniuk a konfliktusoktól, még mindig sok ember DNS-ében mélyen gyökerezik”
– magyarázta Markus Ziener, a German Marshall Fund munkatársa Berlinben.
Olaf Scholz kancellár 2022 februárjában jelentette be a „Zeitenwende”-t, a történelmi döntést, hogy 100 milliárd eurót különítsenek el a hadsereg megerősítésére. Breuer tábornok szerint azonban ez nem elég. „Csak egy kicsit betömtük a kátyúkat. De a helyzet nagyon rossz” – mondta.
Fegyverkezés és hibrid hadviselés
A tábornok szerint Oroszország hatalmas összegeket költ fegyverekre és felszerelésekre, és nem csak az ukrajnai fronton. Emellett hangsúlyozta az orosz hibrid hadviselés veszélyét, a kibertámadásoktól a szabotázsakciókig és a német katonai létesítmények feletti azonosítatlan drónokig.
„Oroszország, a nyugati világgal ellentétesen gondolkodik. Nem a békeidőről és a háborúról van szó, hanem egy folyamatról:
kezdjük a hibriddel, majd eszkalálódunk, majd vissza. Ez késztet arra, hogy azt gondoljam, valódi fenyegetéssel nézünk szembe”
– mondta Breuer.
A „mindenből kevés” hadsereg
A hadsereg állapotáról szóló parlamenti jelentés szerint a Bundeswehrnek „mindenből kevés van”. A jelentés szerzője, Eva Högl fegyveres erők biztosa lőszerhiányról, katonahiányról és leromlott laktanyákról számolt be. A felújítási költségeket 67 milliárd euróra becsülte.
Egy YouGov felmérés szerint a németek 79%-a továbbra is „nagyon” vagy „elég” veszélyesnek tartja Vlagyimir Putyint az európai békére és biztonságra nézve.
Ugyanakkor 74%-uk ugyanezt mondta Donald Trumpról is.
A fiatalok is változnak
A fiatalok körében is sokaknak megváltozott a véleménye. A 18 éves Charlotte Kreft szerint a pacifizmusával kapcsolatos nézetei megváltoztak. „Nagyon sokáig azt gondoltuk, hogy a második világháborúban elkövetett atrocitásokért csak úgy lehet jóvátenni, ha biztosítjuk, hogy ez soha többé ne történjen meg, és azt gondoltuk, hogy demilitarizálódnunk kell” – mondta.
„De most olyan helyzetben vagyunk, hogy harcolnunk kell az értékeinkért, a demokráciáért és a szabadságért.”
– tette hozzá.
A hadsereg bővítése
Breuer tábornok szerint Németországnak 100 ezer fővel kell növelnie a hadsereg létszámát, hogy megvédje magát és a NATO keleti szárnyát. Ez összesen 460 ezer katonát jelentene, beleértve a tartalékosokat is.
A tábornok szerint a sorkatonaság visszaállítása „feltétlenül” szükséges.
A németországi „fordulat” még csak most kezdődik, és kérdéses, hogy a német társadalom mennyire lesz képes elfogadni a hadsereg megerősítését, és hogy a politikai vezetés képes lesz-e hatékonyan megvalósítani a szükséges reformokat.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
