Megtartották az Ashkenazium Zsidó etika a 21. században című előadássorozatának első előadását, amely Izrael és a háború etikája témakörével foglalkozott.
Elliot Malamet olyan kérdést vizsgált az előadása során, amely Izrael állam megalapítása óta foglalkoztatja a közvéleményt, és amely irányába október 7. után még felfokozottabb mértékben fordul a figyelem.
Zsidó etika
Bevezetőjében Malamet nyilvánvalóvá tette, hogy nem politikai vagy katonai kérdésekkel foglalkozik, hanem zsidó etikai megközelítésekkel, illetve, hogy nem didaktikus válaszokat kínál, hanem olyan kérdéseket tesz fel – és hagy megválaszolatlanul, további elgondolkodásra késztetve – amelyeket mindenkinek magának kell végiggondolnia. Az önálló gondolkodásra való bátorítás mellett azonban nem csak egy előadást hallgathattunk meg, de folyamatos volt a párbeszéd a résztvevőkkel, a feltett kérdések, hozzászólások segítették a téma mélyebb megértését. A rendkívül gondolatébresztő előadás, azáltal, hogy egy-egy konkrét eset, forrás megvizsgálása és értelmezése segítségével közelített meg etikai kérdéseket, könnyen megfoghatóvá, érthetővé tette a relevanciáját a morális dilemmáknak, egyúttal perspektívába helyezve azokat.
Izrael és a háború, illetve alapvetően a zsidóság és a hadviselés etikai kérdéseinek szempontjából vízválasztót jelentett Izrael állam megalakulása, az ezt követően közvetlenül ért támadások és az azokra adott válaszok, hiszen a status quo ante megváltozásával nem csak politikai és katonai, de morális szempontból is újra kellett értékelni a védekezés és a harc lehetőségét. Az erő alkalmazása és a közösség védelme során felmerülő erkölcsi dilemmák valósággá váltak, és ez a próbatétel megmutatja, hogy valóban képesek vagyunk-e megfelelni a száműzetésben kialakított olyan erkölcsi, vallási és lelki érteknek, amelyek most a valóság próbájának vannak kitéve.
Az előadás
Az előadás három fő témakört érintett, az első ezek közül a háború és az arányosság etikája. A talmudi forrásokon túl mind a világtörténelemből felhozott példák, elsősorban Churchill második világháborús hozzáállásának változását kiemelve a szövetségesek polgári célpontokat való bombázása tekintetében, mind az Izrael állam fennállásának korai szakaszából származóak segítettek megvilágítani a kérdéskör problémáit, hogy mit jelent az „arányosság” a jelenlegi izraeli háborúban, valamint az „igazságos háború” fogalmát a zsidó és az általános etikában. Az Izrael és ellenségei közötti közelmúltbeli konfliktusokban az „arányosság” kérdése hamar felmerült, miután Izrael válaszlépéseket tett a Hamász vagy a Hezbollah támadásaira. Az előadás körüljárta az „arányosság” kérdéskörét, vizsgálva, hogy ez miben mérhető, egzakt adatokban, vagy inkább az eredményekben és következményekben. Ez utóbbi katonai akciók esetében további kérdéseket is felvet, különösen, ha az általuk okozott kár nincs arányban a katonai haszonnal, és ha ugyanazokat az eredményeket kevésbé káros eszközökkel is el lehetett volna érni.
Szorosan kapcsolódik az előző kérdéshez az ártatlan civilek helyzete a háborúban. Az előadás áttekintette, mit mond a zsidó jog a civilek és a harcosok közötti különbségtételről háború idején. A világtörténelmi példák, Drezda, Hirosima, Nagaszaki mellett kiemelt jelentőséget kapott az előadásban a Kibiyeh-kérdés. 1953. október 13-án arab betolakodók kézigránátot dobtak egy zsidó házba Yehud faluban, megölve egy anyát és két gyermeket álmukban. Ez a térségben folyamatosan elkövetett gyilkos támadások sorozatának volt része, és az IDF megtorlását vonta maga után. Másnap megtámadták az elkövetők lakóhelyét, Kibiyehet, egy a fegyverszüneti vonalon túl fekvő települést, amelynek több mint ötven lakosát megölték és negyven házát leromboltak.
Az azóta eltelt 72 évben ez a kérdés még fokozottabb mértékben jelen van, és olyan kérdéseket kell mérlegelnünk, hogy le kell-e csapnia Izraelnek olyan célpontokra, amelyekkel megöli a Hamász terroristáit, tudva, hogy ezzel egyidejűleg biztosan ártatlan gázaiak is meghalnak? Izraelnek a katonái életét kell-e előnyben részesítenie az ellenséges civilek életével szemben, vagy a háborúban minden civil élet védelme legyen az első számú prioritás? Léteznek-e egyáltalán ártatlan civilek, és ha igen, a Hamász azon politikája, hogy beágyazza magát a civilek közé, lehetetleníti-e ezeket az erkölcsi megfontolásokat?
A harmadik téma a túszok helyzete volt. Egy rövid áttekintést követően egyértelművé vált, hogy a túszok váltságdíjért való kiváltása korántsem újkeletű jelenség a zsidó történelemben, hiszen a zsidó közösségek többször is szembesültek ezzel a fájdalmas dilemmával. Az előadás összefoglalta, hogy a zsidó jog történelmileg hogyan tekintett erre a problémára, és hogyan mérlegelte a foglyul ejtett személyek biztonságát és hazatérését, valamint a fogvatartóikkal való tárgyalás lehetséges hosszú távú következményeit a zsidó közösség számára és vizsgálta lehetséges válaszokat arra, hogy beárazható-e az emberi élet, illetve van-e olyan ár, amelyet túl magasan kell megfizetni a túszok hazatéréséért.
A Mishnah Gittin 4:6 magyarázata szerint a foglyokat nem szabad értéküknél többért megváltani, a tikkun olam miatt,
mert az nyilvánvalóan arra ösztönzi a fogvatartókat, hogy továbbra is elraboljanak ártatlan embereket és túlzott váltságdíjat kérjenek értük.
Ezért ez a gyakorlat tilos. Ennek fényében különösen érdekes volt a két példaként felhozott, eltérő lefolyású történet a középkorból, Levi bar Darga és R. Meir Rothenburg (Maharam) fogságáról. Ezt követte egy megrázó összehasonlító táblázat az 1967-et követő túszcserék alkujairól, ahonnan nyilvánvalóvá váltak az aránytalanságok, kiemelt figyelmet kapott a Gilad Shalit-ügy, és annak következményei. Szó esett olyan vizsgálatokról, amelyek feltárták, hogy az elengedett bebörtönzöttek közvetve vagy sok esetben közvetlenül hány izraeli élet kioltásához járultak hozzá.
Ezek a kérdések természetesen nem csak etikai, de pszichológiai vetületet is hordoznak, mert a családok és a személyesen érintettek mellett hosszú távon a közösség, jelen helyzetben Izrael állam biztonságérzete, összetartó erejének a fennmaradása is a tét, hiszen az egyén számára meghatározó, mennyire számíthat közösségére, az mennyire tudja megvédeni, érdekeit érvényesíteni.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
