A kínai olajimportot is jelentősen befolyásolják a Trump kormány által életbe léptetett Irán elleni szankciók. A múlt hónapban a kínai kormány megtiltotta, hogy az amerikai szankciók hatálya alá tartozó olajszállító tartályhajók behajózzanak a Kína és Irán közötti kereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Shandong tartomány kikötőibe, amelyen keresztül az iráni olaj mintegy 90%-a áramlik. Ennek következtében Kína iráni olajimportja több mint felére esett vissza.
A francia Kpler elemző cég adatai szerint Irán Kínába irányuló olajszállításai januárban napi 850 ezer hordó alá csökkentek, míg 2023 októberében még napi több mint 1,8 millió hordó volt. 2024-ben a kínai Shandong tartomány egyedül napi mintegy 1,74 millió hordót kapott Iránból, Oroszországból és Venezuelából – ez Kína teljes importjának mintegy 17%-át teszi ki. A múlt hónapban azonban ezek a számok kevesebb mint a felére csökkentek.
Irán olajexport-bevételei már korábban is szenvedtek az amerikai szankciók miatt. Irán Izrael elleni októberi rakétatámadását követően a Biden-kormányzat szankciókat vezetett be több tucat iráni olajat szállító tartályhajó ellen, ami a Kína-Irán kereskedelem, akkor még csak enyhe visszaeséséhez vezetett.
A legjelentősebb csapás azonban a múlt hónapban érte, és egyes feltételezések szerint Peking Iránnal szembeni keményebb álláspontja abból a félelemből fakad, hogy Donald Trump amerikai elnök szankciókat fog bevezetni Kínával szemben.
A legtöbb iráni olajszállító tartályhajó jelenleg Szingapúr és Malajzia előtti vizeken horgonyoz, miközben Teherán azon fáradozik, hogy nem szankcionált hajókat találjon a Shandongba irányuló szállítmányok szállítására.
2 milliárd dollár veszteség
Annak ellenére, hogy 2024 végén fokozatosan csökkentek Irán Kínába irányuló olajszállításai, majd januárban meredeken zuhantak, az iráni vámadatok arra utalnak, hogy az ország olajbevételei már 2023 októberében drasztikusan csökkenni kezdtek. 2024 márciusa és szeptembere között az iráni vám- és kormányhivatalok következetesen havi olajbevételi adatokat közöltek, október óta azonban tartózkodnak az adatok közzétételétől.
Az iráni vámhatóság által közzétett legutóbbi hivatalos adatok szerint az ország 23 milliárd dollár értékű olajat exportált a folyó pénzügyi év első hat hónapjában (március 21. és szeptember 21. között). Nemrégiben Abdolnaser Hemmati iráni gazdasági miniszter az X közösségi médiaplatformon azt állította, hogy az olajbevételek az elmúlt tíz hónapban elérték a 30 milliárd dollárt.
Ez arra utal, hogy Irán havi olajexport-bevételei a pénzügyi év első felében elért 3,83 milliárd dollárról az elmúlt négy hónapban mindössze 1,75 milliárd dollárra zuhantak, ami elképesztő, 55%-os csökkenést jelent.
A Kínába irányuló export erőteljes visszaesésén túl Iránnak kisebb visszaeséssel kellett szembenéznie a Szíriába irányuló olajértékesítésben is, amely az elmúlt hónapokban teljesen leállt Bassár el-Aszad rezsimjének összeomlása után. Ez azonban csak napi mintegy 60 ezer hordónyi mennyiséget jelentett.
Irán veszít, Oroszország nyer
Biden hivatali idejének végén Washington szankciókat vezetett be több mint 180 orosz olajszállító tartályhajó ellen. A Reuters szerint ez azt eredményezte, hogy 3,5-szeresére nőttek a nem szankcionált hajók bérleti költségei az orosz olaj Kínába történő szállításához. Ennek eredményeképpen néhány, korábban iráni olaj csempészésére használt tartályhajó átállt az oroszországi szállításra, ami tovább nehezítette Irán lehetőségét, hogy legális tartályhajókat találjon a kínai kikötőkbe történő olajszállításhoz.
Ezzel összefüggésben a TankerTrackers nemzetközi elemző cég, amely a globális tengeri forgalmat és az energiaügyi adatokat figyeli, a hétvégén arról számolt be, hogy egy korábban iráni olaj csempészésére használt nagy tartályhajó most 1,9 millió hordó orosz olajjal van úton Kína felé. Hasonlóképpen a Kpler megerősítette, hogy több nagy tankhajó, amely egykor Iránt szolgálta ki, most Oroszország használja.
Iráni belföldi válság
Az elmúlt hónapokban Irán példátlan energiaválsággal küzdött, ami súlyosbította az iszlám köztársaság súlyos gazdasági gondjait, amelyeket a rezsim nem tudott megoldani. Szeptember óta az iráni riál elvesztette értékének felét az amerikai dollárral szemben, és ez az erőteljes csökkenés várhatóan tovább rontja Irán amúgy is magas inflációját, mivel növeli a hazai termelés és az import költségeit.
Ali Khamenei legfelsőbb vezető ismételt felhívásai közepette, amelyekben a kormányon belüli egységre szólított fel, és bírálta az elnök és a parlament közötti koordináció hiányát, az iráni törvényhozók múlt héten zárt ajtók mögött tartott ülésen tájékoztatták Maszúd Pezeshkian elnököt a valuta lassú összeomlásáról.
A gazdasági válság elmélyülésével párhuzamosan az iráni parlament, a Majles tagjai vádemelési eljárást kezdeményeztek Hemmati gazdasági miniszter és Ali Akbari energiaügyi miniszter ellen, amiért nem kezelték az energiaválságot.
Emellett a törvényhozók nyomást gyakorolnak Pezeshkianra, hogy menessze Alireza Farzin jegybankelnököt.
Az iráni törvények értelmében a minisztert (vagy elnököt) a Majles többlépcsős eljárás keretében, amelyhez jelentős parlamenti támogatásra van szükség, felmentheti. Az eljárás megindításához mindössze tíz aláírás szükséges, és eddig 89 képviselő írta alá az indítványt.
„A Majles elkötelezte magát Hemmati felelősségre vonásának felgyorsítása mellett, hacsak ő és Pezeshkian nem győzi meg a parlamentet arról, hogy hatékony intézkedéseket tesznek a válság kezelésére és az életszínvonal javítására”
– idézte a parlamenti forrásokat az iráni média. Pezeshkian a sajtóban többször szembesült kritikával, amiért újra kinevezte Ebrahim Raiszi korábbi elnök kormányának tisztviselőit, köztük Akbarit és Farzint. Ennek fényében támogathatja eltávolításukat, hogy elterelje a saját maga ellen irányuló kritikákat.
Mielőtt azonban az iráni kormány elleni bizalmatlansági szavazás jeleit ünnepelnénk, fontos, hogy a dolgokat perspektívába helyezzük, ugyanis Iránban nem szokatlanok a vádemelési eljárások. A Majles 2012-ben indított vádemelési eljárást Mahmúd Ahmadinezsád akkori elnök ellen, és kihallgatásra a parlament elé állította. 2020-ban 120 törvényhozó támogatta Hasszan Róháni akkori elnök meghallgatásra való idézését, 2023-ban pedig Reza Fatemi Amin volt ipari minisztert buktatták le, mindössze hat hónappal azután, hogy túlélte a vádemelési szavazást.
Az iráni média szerint Trump visszatérése a Fehér Házba és a „maximális nyomásgyakorlás” politikájának felélesztése súlyosbította Irán gazdasági válságát, ami hozzájárult a riál leértékelődéséhez és az arany árának ugrásszerű emelkedéséhez az iráni piacon. Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter azonban hétfőn a helyi médiának azt mondta: „A maximális nyomás és a nemzetközi döntések soha nem voltak hatékonyak Iránnal szemben… Nem fogunk fenyegetés alatt tárgyalni”.
Cikkünk az Israel Hayom és a Reuters adatainak felhasználásával készült.
