Ha Donald Trump amerikai elnök Gázával kapcsolatos terve komoly, akkor valószínűleg a következő hetekben az finomításra kerül, és az elnöknek és csapatának több alapvető kérdésre is választ kell adnia. Az arab államok ellenállásától kezdve az amerikai adófizetőkre háruló hatalmas költségekig. Íme a megvalósításhoz vezető út legfőbb kihívásai.
Donald Trump elnök gázai terve, miszerint az Egyesült Államok vegye át a Gázai-övezetet, vagy ahogy ő fogalmazott, „sajátítsák ki”, és telepítsenek át mintegy 1,8 millió lakost a szomszédos arab országokba, nem meglepő módon, megdöbbentette a világot. Nehéz felidézni egy ilyen, a korábbiaktól messzemenőkig eltérő javaslatot a gázai probléma megoldására — jegyzi meg David Baron, az Israel Hayom publicistája
Bizonyos értelemben az embert persze lenyűgözi ennek az elképzelésnek a merészsége, amely szinte lehetetlennek tűnik a gázai probléma összetettségét, elhúzódó jellegét és tágabb történelmi, földrajzi és politikai összefüggéseit tekintve. Ebben a szakaszban azonban ésszerű és szükséges feltenni a kérdést, hogy ez – legalábbis egyelőre – nem több-e, mint egy szép csomagolás, amelynek azonban nagyon kevés a tartalma, ha egyáltalán van.
A The Wall Street Journal szerint a Gázai övezet „birtoklásának” ötlete csak az elmúlt napokban kezdett el keringeni Donald Trump belső köreiben, és csak néhány közeli munkatársának volt egyáltalán tudomása a létezéséről.
Ha a javaslat komolyan gondolható, akkor valószínűleg a közeljövőben továbbfejlesztik, és Trumpnak és csapatának néhány kulcsfontosságú kérdéssel kell majd foglalkoznia.
Először: Egyetlen arab ország sem egyezett bele, hogy befogadja a palesztinokat Gázából. Jordániának a maga 2,39 millió regisztrált menekültjével nincs szüksége arra, hogy tovább terhelje magát ezzel a történelmi fejfájással (lásd: Fekete Szeptember palesztin terrorista csoport). Egyiptom a maga részéről nem akar és valószínűleg nem is képes menekültválságot teremteni a Sínai-félszigeten, amely a szélsőségek táptalajává válhat, és fenyegetést jelenthet a határon túli Izraelre, valamint magára a békeszerződésre nézve.
Másodszor: Még ha az arab államok bele is egyeznének, mi lesz magukkal a gázaiakkal? Trump úgy beszél 1,8 millió ember áttelepítéséről, mintha 1,8 millió elszállítandó bútordarabról lenne szó. De mi van akkor, ha a gázaiak nem hajlandók távozni? Méghozzá olyan helyekre, amelyek nem is akarják őket? Akár tetszik, akár nem, az embereknek vannak jogaik, sőt, saját akaratuk is van.
Nem lenne bölcs dolog alábecsülni a gázaiak történelmi és érzelmi kötődését a földjükhöz és az otthonaikhoz, még akkor sem, ha ezek az otthonok a Hamász által okozott háborúk miatt rommá lettek.
Harmadszor: A nemzetközi jog tiltja a lakosság erőszakos áttelepítését, kivéve, ha egyértelműen katonai szükségszerűség áll fenn egy korlátozott időtartamra (lásd: az IDF evakuálása Gáza északi részén). Tilos továbbá a lakosság etnikai, vallási vagy faji összetételének megváltoztatása. Donald Trump terve hosszútávú áthelyezést irányoz elő. Még ha van is a javaslatnak humanitárius vonatkozása, például a fel nem robbant lőszerek eltakarítása és az infrastruktúra újjáépítése, kétséges, hogy a végcél, a Gázát nemzetközi övezetté változtató állandó exodus szentesíti-e az eszközöket.
Negyedszer: Ha már a nemzetközi jogról beszélünk, milyen felhatalmazás alapján működne az USA Gázában? Milyen felhatalmazás tenné lehetővé, hogy eltávolítsa a helyi lakosságot és átvegye az irányítást? Érdekes módon Trump Gáza „birtoklásáról” és fejlesztéséről beszélt, ami az ingatlanpiaci hátteréhez jól illeszkedik, ahol az üzleti terminológiát a politikába oltotta.” Gáza azonban nem a Hold (bár egyes részei annak tűnhetnek), ahol valaki egyszerűen partra szállhat, és kedvére kezdhet el fejleszteni. Arról nem is beszélve, hogy még a Hold is nemzetközi megállapodások hatálya alá tartozik. Trump terve feltételezi az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyását?
Egy kétoldalú megállapodást Kínával vagy Oroszországgal, olyan országokkal, amelyeknek kevés érdeke fűződik ahhoz, hogy Trump geopolitikai pozícióját növeljék?
Az Öböl-menti államok partnerek lennének az USA-val ebben, amihez még mindig nemzetközi legitimációra lenne szükség?
Ötödször: Tegyük fel, hogy az arab államok beleegyeznek, de a gázaiak, vagy legalábbis egy részük, nem hajlandók. Hogyan hajtanák végre az evakuálást? Erőszakkal?
Hajlandó lenne Trump amerikai csapatokat vezényelni Gázába, kockáztatva ezzel az amerikai katonák életét?
Hatodszor: Trump egész választási kampánya az „Amerika az első” és a befelé összpontosítás doktrinája, a belföldi amerikai ügyek előtérbe helyezése köré összpontosult. Hogyan illeszkedik ehhez az üzenethez az amerikai csapatok küldése és a példátlan szerepvállalás a Közel-Kelet legrégebbi konfliktusában? Maga Trump többször beszélt arról, hogy az USA-nak ki kell vonulnia a Közel-Keletről („csak vér és homok” – fogalmazott egyszer). Bizonyára nem telepítene amerikai erőket a régió egyik legveszélyesebb területére, amely évekre belekeveri az Egyesült Államokat.
Steve Witkoff, amerikai közel-keleti főtárgyaló szerint Gáza újjáépítése 10-15 évet vehet igénybe. Donald Trump arról beszélt, hogy világszerte véget kell vetni a háborúknak, ám egy amerikai katonai partraszállás Gázában minden tenne, csak nem ezt.” Még Trump legerősebb szövetségesei is megdöbbentek a gázai elképzelésén, köztük Lindsey Graham republikánus szenátor. „A javaslat elgondolkodtató, de rendkívül problematikus” – mondta Graham, aki a szenátusban Izrael elkötelezett támogatója.
„Nem hiszem, hogy a dél-karolinai választók lelkesedni fognak azért, hogy amerikai csapatokat küldjenek Gáza kormányzására. Meglátjuk, hogyan reagál az arab világ, de a tervnek több szinten is komoly problémái vannak”.
Hetedszer: A közvetlen katonai beavatkozás Gázában egy vagyonba kerülne az amerikai adófizetőknek. Vajon áll-e az USA-nak több százmilliárd dollár rendelkezésére erre a projektre? Hirtelen elég erős lett a gazdasága ahhoz, hogy elviseljen egy ilyen kiadást? Elvégre ez ugyanaz a gazdasági sebezhetőség, amely alig három hónappal ezelőtt segített Trumpot a Fehér Házba juttatni.
Nyolcadszor: Hogyan fogadnák ezt világszerte, nem csak a muszlim világban? Egy amerikai terv a Gázai övezet elfoglalására és lakosságának áttelepítésére nem gyújtana-e újabb konfliktusokat, éppen akkor, amikor Donald Trump béketeremtőnek ígérte magát, és (részben) ezzel az ígérettel kampányolt? Lehetne azzal érvelni, és remélni, hogy a javaslata valóban arra irányul, hogy békét hozzon erre a problémás országra azáltal, hogy Gázát mediterrán riviérává alakítja át. Tekintettel azonban arra, amit jelenleg tudunk a tervről, és ami még fontosabb, ami még nem, ésszerű lenne legalábbis kételkedni abban, hogy elhozza-e a régóta várt békét.
Sok kérdés marad a Fehér Házból egyik napról a másikra előkerült, rendkívül meglepő elképzeléssel kapcsolatban. Csak remélni lehet, hogy tervezői alaposan átgondoltak minden részletet és minden lehetséges következményt. és hogy nem csupán üres retorikát árulnak díszes csomagolásban. Kivéve persze, ha ez a „vízió” nem más, mint egy próbalufi vagy egy nyomásgyakorló taktika, amelynek célja a pakli átrendezése.
- 18:33
2021. január 21. - 17:31
2021. június 1. - 08:38
2025. február 5. - 12:53
2020. szeptember 4. - 20:18
2020. január 28. - 10:23
2021. március 31.