Kína és Irán közeledik, de mit lép Izrael?

Izrael „bizonytalan helyzetben” van, mivel Kína „egyértelmű hajlandóságot” mutatott arra, hogy október 7-e után Iránnal és annak proxyjaival szövetkezzen – mondta a JNS-nek Zineb Riboua, a Hudson Intézet Közel-keleti Béke és Biztonság Központjának kutatója és programvezetője. Riboua szerint Peking nemcsak a zsidó államot, hanem az USA szövetségeseit is ellenzi a térségben. „Ez retorikailag és gyakorlatilag is nyilvánvaló” – mondta.

„Retorikailag Kína az Egyesült Államokat a közel-keleti instabilitás fő felelőseként állította be, erősítve az Amerika-ellenes narratívákat”

– fogalmazott a kutató a JNS-nek.

„Gyakorlatilag azzal, hogy Kína továbbra is vásárol iráni olajat, Teheránnak kritikus pénzügyi forrásokat biztosított, közvetve lehetővé téve regionális megbízottjai hálózatának működését.”

Riboua, aki nemrég egy kommentárcikket publikált „Kína közel-keleti és afrikai ambícióiról”, azt mondta, hogy Kína politikája „bizonytalan helyzetbe hozza Izraelt, ahol most fel kell ismernie, hogy Kínára nem lehet stratégiai partnerként támaszkodni számos kérdésben”.

„Peking érdekei a térségben alapvetően kereskedelmi érdekek alapján működnek, és bár törekszik a gazdasági kapcsolatok elmélyítésére Izraellel – különösen a csúcstechnológiai szektorban -, ezt elsősorban saját technológiai ambíciói érdekében teszi, nem pedig egy valódi partnerség előmozdítása érdekében”

– mondta.

Az elemzésben Riboua amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Kína közvetlenül a jemeni hútiknak szállított fegyvereket a kínai hajók biztonságos áthaladásáért cserébe. Riboua szerint részben ez tette lehetővé, hogy a Hezbollah tavalyi összeomlása és a rezsim meggyengült állapota óta a hútik, ha csak korlátozott kapacitással is, de működhessenek.

Szakértők 2024 januárjában már figyelmeztettek, hogy Izraelnek csökkentenie kell a Kínától való függőségét, mielőtt Peking megzavarhatja a létfontosságú infrastruktúrát.

A Kína és Izrael közötti kétoldalú áruforgalom (a gyémántok kivételével) 2022-ben 21 milliárd dollárral érte el a csúcsot a Tel Aviv-i Egyetemhez tartozó Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete szerint.

Riboua úgy véli, hogy

az Egyesült Államokkal ellentétben, „amely katonai, diplomáciai és stratégiai támogatást nyújt Izraelnek, Kína nem nyújt valódi biztonsági garanciákat, és nem osztja Izrael alapvető geopolitikai aggályait”.

„Következetesen az Izraellel szemben ellenséges szereplők oldalára állt, akár az Irán Nyugat-ellenes tengelyéhez való retorikai igazodásán, akár az Izrael ellenfeleit közvetve erősítő gazdasági támogatásán keresztül” – mondta.

„Minden olyan elképzelés, hogy Kína az USA hegemón garanciavállalójaként életképes alternatívaként szolgálhatna a térségben, illuzórikus”.”

A szakértő azonban úgy véli, hogy Kína valószínűleg tovább fokozza „az Izraellel való szorosabb kapcsolat ápolására irányuló erőfeszítéseit,különösen a fejlett technológia, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság területén – olyan területeken, ahol Izrael globális vezető szerepet tölt be”.

„Peking stratégiai érdeklődése ezeken a területeken nem Izrael biztonsága vagy jóléte iránti elkötelezettségéből fakad, hanem inkább abból a szélesebb körű törekvéséből, hogy az Egyesült Államokkal versenyezzen a következő generációs technológiák terén”

– mondta.

„Ez a dinamika kényes helyzetbe hozza Izraelt, mivel egyensúlyt kell teremtenie a Kínával való elköteleződés gazdasági lehetőségei és egy olyan állam megerősítésének geopolitikai kockázatai között, amely végső soron az Egyesült Államok befolyásának aláásására törekszik” – tette hozzá.

Ezer tonna rakétahajtóanyag tart Kínából Iránba – mire készül Teherán?

A tisztviselők szerint a hajókon lévő nátrium-perklorátból akár 960 tonna ammónium-perklorát is előállítható.