Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök valószínűleg ráveszi kabinetjét, hogy hagyja jóvá a Hamásszal kötendő, vitatott tűzszüneti megállapodás feltételeit. Ennek azonban súlyos politikai ára lehet – írja cikkében Canaan Lidor.
A kedden nyilvánosságra hozott megállapodás egyes feltételeivel szembeni jobboldali ellenállás miatt annak keresztülvitele Netanjahu koalíciójába kerülhet, ami aztán arra kényszerítené, hogy egy kínos, háború közepén végrehajtott átszervezést hajtson végre – vagy előrehozott választásokat írjon ki.
A kemény jobboldali Otzma Jehudit párt nemzetbiztonsági minisztere, Itamar Ben-Gvir a kormányon belül az alku leghangosabb ellenzőjévé vált.
Ben-Gvir az X-en „borzalmasnak” nevezte az alkut, megjegyezve, hogy az terroristák százainak szabadon bocsátásával és az Izraeli Védelmi Erők kivonulásával járna Gáza kulcsfontosságú területeiről, ami gyakorlatilag visszafordítaná a háború eddig elért eredményeit. Fontos, hogy utalt arra, hogy az alku elfogadása esetén kilép a kormányból és a koalícióból.
Ha ez megtörténik, Netanjahu koalíciója két helyet veszítene a Knesszetben az ellenzékkel szemben, de így is megmaradna neki a 120 képviselői helyből 62, ezzel pedig a szűk többsége.
Ben-Gvir azonban egy lépéssel tovább ment, és felszólította Bezalel Szmotricsot a Vallásos Cionizmus Pártból, hogy csatlakozzon hozzá, és lépjen ki a koalícióból, ha az alku létrejön, ami Netanjahu kormányának megbuktatását jelentené.
„Az Otzma Jehudit ereje a kormány jelenlegi összetételében nem elegendő ahhoz, hogy az alku megakadályozására szolgáljon, és a lemondásunk önmagában nem fogja megakadályozni a végrehajtását” – mondta Ben-Gvir.
Lehetséges forgatókönyvek
Ha a Vallásos Cionizmus is kilépne, hét mandátumát hozzáadva Ben-Gvir hat mandátumához, Netanjahu koalíciója elveszítené többségét. Ha a két jobboldali párt visszatartja támogatását a döntő szavazásokon, az megbuktatná a kormányt, és valamikor idén előrehozott választásokat váltana ki.
A legutóbbi felmérések szerint a Likud és más jobboldali pártok összeomlanának, ha most tartanák a választásokat, az ellenzék pedig 61 mandátumot kapna, ha nem számoljuk a további 10 mandátumot, amely az arab pártoké lenne.
Ennek a forgatókönyvnek az elkerülése érdekében Netanjahunak legalább hat további törvényhozót kellene bevonnia a koalícióba.
A legvalószínűbb jelöltek Beni Ganz, a centrista Nemzeti Egység Párt vezetője, vagy Avigdor Liberman a jobboldali Jiszrael Bejtenu párttól. Azonban mindkét férfinak régre visszanyúló sérelmei vannak Netanjahuval. Ganz júniusban már kilépett a koalícióból, azzal vádolva Netanjahut, hogy „megakadályozta a valódi győzelmet” Gázában és Libanonban.
Liberman pedig júliusban megfogadta, hogy soha nem csatlakozik olyan kormányhoz, amelyet Netanjahu vezet, akit azzal vádolt, hogy „olyan módszereket alkalmaz, mint Sztálin és Göbbels”, és „az emberi faj söpredékének” nevezte. Jair Lapid ellenzéki vezető szintén megfogadta, hogy nem csatlakozik egy Netanjahu vezette kormányhoz.
Szmotrics „katasztrofálisnak” nevezte a kialakulóban lévő megállapodást, és megfogadta, hogy pártja „nem lesz részese egy olyan megállapodásnak, amely sok túszról lemond”. De nem fenyegetőzött azzal, hogy kilép a kormányból, ha elfogadják az alkut.
Ben-Gvir felhívása Szmotricshoz, hogy akadályozza meg az alkut, ugyanakkor jelentős nyomást gyakorol a pénzügyminiszterre.
A Vallásos Cionizmus az Otzma Jehudittal együtt indult a 2022-es parlamenti választásokon, de két frakcióra vált szét. Hasonló demográfiai rétegért versengenek, és különböző áramlatokat képviselnek a tágabb értelemben vett vallásos-cionista mozgalmon belül.
Amikor azonban a Hamásszal kötött megállapodás kérdéséről van szó, sokan azok közül, akik a két pártra szavaznak, Ben-Gvir pártjára állhatnak.
Az izraeli túszok családjait képviselő egyik szervezet, a Tikva Fórum is hangosan ellenezte a megállapodás tervezetének feltételeit.
A Túszok és Eltűnt Családok Fóruma, a hozzátartozók egy másik csoportja szintén azt írta, hogy olyan megállapodást szeretne, amely biztosítja az összes túsz hazatérését. Ez a nyilatkozat azonban nem szólította fel a kormányt a részleges megállapodás elutasítására.
A megállapodás
A javasolt háromlépcsős megállapodás, amelynek feltételeit az Associated Press szerint a Hamász kedden elfogadta, 33 túsz – köztük nők, gyermekek, idősek és sebesült civilek – fokozatos szabadon bocsátásával kezdődne 42 nap alatt, cserébe az Izrael által fogva tartott több száz terrorizmus miatt elítélt nőért és fiatalért.
A 33 túsz között öt izraeli katonanő is lenne, akiket 50 palesztin fogolyért cserélnének el.
Ebben a kezdeti szakaszban az izraeli erők kivonulnának a gázai lakossági központokból, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült palesztinok elkezdenének visszatérni otthonaikba Gáza északi részén, és jelentősen megnövekedne az övezetbe érkező humanitárius segélyek száma, naponta mintegy 600 teherautó érkezne a térségbe.
A későbbi szakaszokban több túszt engednének szabadon, és az izraeli csapatok kivonulnának a Philadelphia-folyosóból, az Egyiptom és Gáza közötti határról, amely kapcsán Netanjahu korábban megfogadta, hogy nem hagynak el.
Jogilag Netanjahunak megvan a jogköre, hogy maga hagyja jóvá az alkut, de a politikai precedensnek megfelelően széles körben feltételezik, hogy a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó miniszteri bizottság, más néven az állambiztonsági kabinet elé terjeszti jóváhagyásra, majd a teljes kormánykabinet elé. Várhatóan mindkét fórum elfogadja a megállapodást, függetlenül az Otzma Jehudit és a Vallásos Cionizmus esetleges ellenvetéseitől.
A tűzszünet második és harmadik szakaszában a Hamász és Izrael egy tartósabb megállapodásról tárgyalna a 2023. október 7-én kezdődött háború befejezéséről.
Canaan Lidor, IDF-veterán és egykori kémelhárító, díjnyertes újságíró és a JNS tudósítója.
Ez a cikk a JNS oldalán jelent meg eredetileg.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
- 08:00
2022. november 28. - 18:00
2024. augusztus 11. - 11:00
2022. november 25. - 10:00
2022. december 21. - 22:00
2022. október 31. - 15:00
2022. november 8.