„Örökké őrizzük az örök tavaszt” – kínai porcelánt találtak régészek Izraelben

Kínai porcelánra bukkantak Izraelben. Ez az első alkalom, hogy kínai feliratot tartalmazó porcelántöredéket találtak a zsidó államban.

A jeruzsálemi Cion-hegy bővelkedik a meglepetésekben és a rejtélyekben. Így aztán talán nem is meglepő, hogy a nyári ásatási időszak során a régészek valami egészen váratlan és szokatlan dolgot találtak – írja a The Jerusalem Post.

A bizánci korra és a második Szentély korára visszanyúló romok között talált kínai porcelándarab a XVI. századból származik. Mandarin nyelvű felirata szerint:

„Örökké őrizzük az örök tavaszt”.

A helyszínen évek óta folynak az Izraeli Régészeti Hatóság és a Német Protestáns Régészeti Intézet közös ásatásai. Az elmúlt évek során többnyire 1500 éves vagy annál is régebbi tárgyakat találtak. Ez a Ming-dinasztiához (1520–1570) köthető porcelántöredék szinte azonnal újraírta a helyszín történelmének egy szakaszát. Mindez azzal kezdődött, hogy az izraeli részről kutató Michael Chernin régész a helyszín előkészítő munkálatai során valami színeset vett észre a földben. Óvatosan kihúzta és megtisztította a töredéket, melyen egy felirat bukkant elő. Dr. Anna de Vincenz kerámiákkal foglalkozó szakértő azonosította a felirat nyelvét, az elolvasásban pedig a jeruzsálemi Héber Egyetem egyik kutatója segédkezett.

Noé bárkájáról mesélhet egy háromezer éves ékírásos térkép

A londoni British Museum szakemberei összefüggésbe hozták az özönvízzel az Imago Mundi nevű, háromezer éves ékírásos táblát.

Neokohn

6 hozzászólás

Kínai porcelán

A cseréptöredék egy tál alja volt valamikor. Kínától a jeruzsálemi Cion-hegyig vezető útja birodalmak és kereskedelmi utak történelme. A XVI. században, a kínai Ming-dinasztia idején a hatalmas birodalom virágzó kereskedelmi kapcsolatban állt a kor egy másik óriási országával, az Oszmán Birodalommal, melynek akkoriban Izrael is része volt.

Ma Li kínai tudós 1541-ben készült írásaiból kiderül, hogy a kínai kereskedőkolóniák megtalálhatók voltak olyan városokban, mint Bejrút, Tripoli vagy Jeruzsálem. A kereskedelmi utakon nemcsak egzotikus árut szállítottak (például különleges fűszereket), hanem elegáns tárgyakat is, például drága kínai porcelánt is.

A Bibliában is szereplő katonai tábort találtak Jeruzsálemben

Új régészeti technika alkalmazásával találtak rá Jeruzsálemben az asszírok ősi katonai táborára.

Neokohn

Bár már korábban is találtak a régészek kínai porcelántöredékeket Izraelben, ez az első alkalom, hogy feliratos porcelánra bukkantak.

„Ez a lelet kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy már évszázadokkal ezelőtt is milyen mértékben összekapcsolódott az egész világ”

– mondta a Régészeti Hatóság vezetője, Eli Escusido.

Héberül Kína neve „Szin” – a kifejezés először Jesája könyvében (49:12) szerepel: „Íme, ezek messziről jönnek és íme azok északról és nyugatról és amazok a Színim országából”.

Eddigi tudásunk szerint az első dokumentált kapcsolatra zsidók és kínaiak közt a XI. században került sor, amikor a Selyemúton utazó zsidó kereskedők egy kis közösséget alapítottak a kínai Kaifengben (egyes kutatók szerint erre akár jóval korábban is, a VII-VIII. században sor kerülhetett). Innen indult ki a két civilizáció szórványos, ám évezredes kapcsolata (erről többek közt itt írtunk). A II. világháború során Kína befogadta az Európából menekülő zsidókat. A fiatal Izrael az elsők között ismerte el az 1949-ben megalakult Kínai Népköztársaságot, ám a két ország között csak 1992-től áll fenn diplomáciai kapcsolat.

Ez a cikk a Zsido.com oldalán jelent meg eredetileg.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Ennyi volt: Bezárt a kínaiak első izraeli egyeteme

A hosszú távú együttműködéshez fűzött remények ellenére az első Izraelben alapított kínai egyetem három év után bezárta kapuit Petah Tikvában. 

Neokohn

4 hozzászólás