Miután Justin Trudeau lemondott a Kanadát kormányzó liberális párt elnöki tisztjéről, ezzel előkészítve távozását a hatalomból, a novemberben az Egyesült Államok elnökének ismét megválasztott Donald Trump többször felhozta a két ország egyesítéséről szóló szándékát. Legutoljára kedden, Mar-a-Lago-i birtokán tartott sajtótájékoztatóján beszélt Trump az ötletről, beszédében azonban nemcsak Kanada az USA-val való egyesítéséről, de Grönland megvásárlásáról és a Panama-csatorna feletti ellenőrzés átvételéről is beszélt. „Kanada és az Egyesült Államok: Az tényleg nem semmi lenne” – mondta Trump a sajtótájékoztatón.
Ez a legsúlyosabb fenyegetés Kanada szuverenitására az 1812-es háború óta, amikor az Egyesült Államok 10 szárazföldi betörést indított Kanadába az 1815-ben megkötött békeszerződés előtt.
Az annexiótól való félelmek a polgárháború alatt is folytatódtak, de nem váltak valóra, mivel a két nemzet a 20. században szoros szövetségesekké vált – véli Duane Bratt, a Mount Royal Egyetem politológia professzora.
Ma Kanada és az Egyesült Államok továbbra is erős katonai és gazdasági partnerek. Egyesek azonban megkérdőjelezik, hogy Trump retorikája jelzi-e az Egyesült Államok azon törekvését, hogy a nyugati félteke nagyobb részét ellenőrizése alá vonja – mondta Bratt.
„Vissza akarunk menni 1812-be, az 1860-as évekbe? Lehet, hogy Trump igen, de nem vagyok benne biztos, hogy az amerikaiak vagy a kanadaiak is”
– fogalmazott Bratt.
Trump ugyanakkor nem katonai erővel akarná országát egyesíteni északi szomszédjával, amikor többször is az 51. államként emlegette Kanadát, gazdasági nyomásgyakorlást vetített előre és azzal fenyegetőzött, hogy 25%-os vámot vet ki minden kanadai árura. Indokként azt a jogos érvet hozta fel, hogy az USA jelentős kereskedelmi deficittel bír Kanadával szemben.
Trump kedden azt mondta, hogy nem fogja a hadsereget használni arra, hogy Kanadát az Egyesült Államokhoz való csatlakozásra kényszerítse, hanem a „gazdasági erőre” támaszkodik. Ha Trump vámokat alkalmaz, kereskedelmi háború fenyeget, Kanada pedig válaszlépéseket ígért.
„Egy fikarcnyi esély sincs arra, hogy Kanada az Egyesült Államok részévé váljon”
– posztolta a megbukott Trudeau az X-en, mondván:
„Országaink dolgozói és közösségei profitálnak abból, hogy egymás legnagyobb kereskedelmi és biztonsági partnerei vagyunk”.
Trump annyira ugyanakkor nem fél az esetleges kanadai vámoktól és azt hangoztatja, hogy az Egyesült Államoknak nincs szüksége semmire Kanadától, ami csak azért furcsa, mert az amerikai nyersolajimport mintegy 60 százaléka Kanadából származik, és az ország egyben 50-ből 36 amerikai állam első számú exportcélpontja.
„Még a legkonzervatívabb kanadai is liberálisabb, mint a legliberálisabb amerikai, legalábbis az átlagos amerikai. Valakinek rá kellene mutatnia erre, és arra, hogy a két ország egyesülésével a baloldali többség nőne”
– mondta Chris Hahn, a NewsNation munkatársa.
Eközben a kanadai sajtó által ismertetett Leger-felmérés szerint a kanadaiak 82%-a ellenzi, hogy országa az Egyesült Államokhoz csatlakozzon. Egy októberi felmérés szerint arra a kérdésre, hogy melyik amerikai jelöltet támogatnák, ha szavazhatnának a 2024-es versenyben, a kanadaiak nagyjából kétharmada Harris alelnököt támogatta, és csak 21% támogatta Trumpot.
- 06:13
2022. szeptember 18. - 20:102025. január 6.
- 18:30
2025. január 7. - 19:03
2022. február 17. - 11:00
2024. november 22. - 16:00
2022. február 15.
