A lengyel elnök védené meg Natanjahut, hogy ellátogasson Auschwitzba

Andrzej Duda lengyel elnök sürgette a lengyel kormányt, hogy garantálja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztonságát a letartóztatástól, ha a zsidó állam vezetője úgy döntene, hogy mégis részt vesz az auschwitz-i haláltábor felszabadításának 80. évfordulóján tartandó megemlékezésen – jelentette csütörtökön a Bloomberg.

Duda Donald Tusk lengyel miniszterelnökhöz intézett üzenete hetekkel azután látott napvilágot, hogy felmerültek olyan találgatások, miszerint Netanjahu távol marad a rendkívüli szimbólikus eseménytől, miután lengyel tisztviselők azt nyilatkozták, hogy végrehajtanák a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság Netanjahu elleni elfogatóparancsát, amelyet a korrupt testület a Gázában folyó terrorellenes háború vélt attrocitásai miatt szabtak ki Benjamin Netanjahura.

Duda, aki kiállásával összeütközésbe került a lengyel kormánnyal, biztosítékokat kért arra, hogy Netanjahu látogatása „akadálytalanul” zajlik majd.

Levelében Duda bizakodását fejezte ki, hogy egy „megfelelő formulával” össze lehet egyeztetni Lengyelország nemzetközi jogi kötelezettségeit Auschwitz felszabadításának évfordulóján tartott szimbolikus jelentőségével.

Mint ismeretes, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság november 21-én adott ki elfogatóparancsot Benjamin Netanjahu és volt hadügyminisztere, Joav Gallant ellen, gázai háborús bűnökkel vádolva őket. Bár az EU valamennyi tagállama tagja az NBB-nak, a blokk továbbra is megosztott abban a kérdésben, hogy végrehajtsák-e az ilyen elfogatóparancsokat.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök például határozottan elutasította az NBB-irányelvet, és egyenesen meghívta Netanjahut Budapestre, melyet az izraeli miniszterelnök megköszönt.

Franciaország szerint Netanjahu francia földön immunis, mivel Izrael nem tagja az NBB-nek, Antonio Tajani olasz külügyminiszter pedig „nagyon elméletinek” nevezte Netanjahu letartóztatását.

Ugyanakkor olyan országok, mint Spanyolország, Hollandia, Belgium és Szlovénia jelezték, hogy készek végrehajtani az NBB-parancsot. Alexander De Croo leköszönő belga miniszterelnök pedig a „kettős mérce” elvének elkerülése mögé bújt.

Az Izraellel szembeni történelmi kötelezettségeivel küszködő Németország továbbra is bizonytalan, de Lengyelország álláspontja kritikus, tekintettel a zsidó közösségekhez és a holokauszthoz fűződő történelmi kapcsolataira.

A múlt hónapban a Rzeczpospolita című lengyel liberális újság arról számolt be, hogy Netanjahut meg sem hívták a január 27-i ünnepségre, ezt erősítették meg izraeli tisztviselők aki elmondták, hogy Netanjahu távolmaradása tervezett volt, mondván: „Nem kaptunk meghívót”.

A 75. évfordulós megemlékezéssel ellentétben, amelyen Reuven Rivlin akkori izraeli elnök is részt vett, Jichák Herzog elnök és Netanjahu sem utazik idén Lengyelországba. Az izraeli képviseletet valószínűleg Joav Kisch oktatási miniszter fogja ellátni, az eredeti tervek szerint Gideon Száár külügyminiszter helyett.

A rendezvény, amelyen várhatóan több tucatnyi világvezető vesz részt, hangsúlyozza Lengyelország történelmi szerepét a holokauszt emlékezetében. Mivel az auschwitzi áldozatok többségét zsidó áldozatok tették ki, Netanjahu távolmaradása rávilágít a növekvő geopolitikai feszültségekre és antiszemitizmusra.