Új vizsgálat eredménye látott napvilágot a ma már az USB pénzintézet alá tartozó patinás Credit Suisse bankról, mely feltárja, hogy az az 1990-es években bizonyítékokat tartott vissza a náci kapcsolataira vonatkozó vizsgálatok során. A kutatók náci kapcsolatokként megjelölt olyan ügyfélaktákat tártak fel, ami kérdéseket vet fel a bank átláthatóságával és a holokauszt atrocitásaihoz kapcsolódó eszközök kezelésével kapcsolatban.
Az új vizsgálat komoly kétségeket vet fel a Credit Suisse, Svájc egyik legnagyobb bankjának a második világháború alatti magatartásával kapcsolatban. A The Wall Street Journal beszámolója szerint a bank archívumából nemrégiben előkerült dokumentumokból – amely egy fúzió után ma már a UBS része – kiderül, hogy az 1990-es években folytatott vizsgálatok során a bank náci rezsimhez fűződő kapcsolataira vonatkozó kulcsfontosságú információkat tartottak vissza.
A Neil Barofsky amerikai ügyész által vezetett vizsgálat a Credit Suisse archívumában olyan ügyfélaktákat azonosított, amelyek az „amerikai feketelistán” – a nácikat és szövetségeseiket finanszírozó vagy velük kereskedő ügyfelek megjelölésével – szerepelnek.
Ez az új vizsgálat azt követően kezdődött, hogy a Simon Wiesenthal Központ olyan információkat talált, amelyek korábban nem nyilvánosságra hozott, náci kapcsolatokkal rendelkező ügyfelekre utalnak.
A vizsgálat lefolytatása során számos náci kötődésű bankszámlát azonosítottak, amelyek közül néhányat a bank már az 1990-es években felfedezett, de a hatóságok nyomozói előtt soha nem hozták nyilvánosságra. Emellett új részletek derültek ki magas rangú náci SS-tisztek és egy svájci közvetítő által ellenőrzött operatív számláról, amelyet állítólag zsákmányolt vagyontárgyak átutalására és tárolására használtak.
Barofskyt, aki jelenleg a Jenner & Block ügyvédi iroda partnere, a Credit Suisse 2021-ben bízta meg a vizsgálat lefolytatásával. Bár a vizsgálat során elbocsátották, 2023 végén visszavették, miután a UBS felvásárolta a Credit Suisse-t. Az amerikai szenátushoz intézett 2024. decemberi levelében Barofsky kijelentette, hogy
a vizsgálat során több tucat olyan, a náci atrocitásokhoz kapcsolódó személyt és jogi személyt azonosítottak, akiknek a bankhoz fűződő kapcsolatát korábban nem ismerték el, vagy csak részben ismerték el.
A zürichi archívumban körülbelül 3 600 doboznyi ügyféladatot tároltak, köztük az amerikai feketelistával kapcsolatos iratokat is. A 99 ismert náci és kollaboráns előzetes felülvizsgálata 13 egyezést tárt fel. A nyomozók megállapították, hogy ezen akták egy része már szerepelt korábbi felülvizsgálatokban, de azokat soha nem vizsgálták át szisztematikusan, nem térképezték fel és nem integrálták be az említett vizsgálatokba.
Az 1990-es években a holokauszt áldozataitól visszatartott pénzeszközök miatti közfelháborodást követően két vizsgálóbizottság vizsgálta a svájci bankok háború alatti tevékenységét. Ezek a bizottságok, amelyeket Paul Volcker, a Federal Reserve korábbi elnöke és Jean-François Bergier történész vezetett, megállapították, hogy
a svájci bankárok rendszeresen figyelmen kívül hagyták a zsidó vagyon nácik általi kifosztását, és akadályozták a családok azon kísérleteit, hogy visszaköveteljék a pénzüket.
E vizsgálatok eredményeként a Credit Suisse beleegyezett, hogy 1,25 milliárd dollár kártérítést fizet azoknak a zsidó családoknak, akik nem jutottak svájci számlákhoz, valamint a nácik általi kényszermunka túlélőinek vagy örököseiknek. A mostani vizsgálat azonban kérdéseket vet fel a bank átláthatóságával kapcsolatban.
Barofsky csoportja várhatóan 2026 elején teszi közzé végleges jelentését. A UBS szóvivője kijelentette, hogy a bank továbbra is elkötelezett a Credit Suisse jogelőd intézményei által korábban kezelt, nácikhoz köthető örökölt számlák teljes körű elszámoltathatósága mellett.
