Az 1979-es iszlám forradalom után ismét emberek százai tiltakoztak vasárnap Teherán ikonikus Nagy Bazárjában.
A bazári sztrájkot a megugró infláció és az áramhiány miatt tartották, és a főváros más kereskedelmi központjaiban is tiltakozásokat váltott ki – jelentette az Iran International ellenzéki híroldal.
A Nagy Bazárban, egy kiterjedt kereskedelmi központban kitört tüntetések szimbolikusak, tekintve, hogy ez volt az 1979-es iszlám forradalom tiltakozásainak is középpontja, amely az akkori, Ruhollah Khomeini ajatollah által vezetett jelenlegi rezsimet hatalomra juttatta, miután megbuktatták Mohammad Reza Pahlavi sah-t.
Goldie Ghamari, egy 38 éves iráni születésű kanadai politikus, akinek családja az iszlamista kormány üldöztetése miatt menekült el Iránból, az X-en azt írta, hogy a Nagy Bazár-sztrájk „drámai”, és a rezsim elleni tiltakozások legjelentősebb cselekményei közé tartoznak az ő életében.
„A rendszer alapvetően gazdasági központja, és ha bezár, az jelentős hatással lesz a rezsimre, akárcsak 1979-ben az egyik fordulópont a bazár bekapcsolódása volt a tüntetésekbe” – mondta. Az elmúlt évben több mint 8000 tüntetés zajlott Irán-szerte, mondta, „legtöbbjük a nemzetközi média radarja alatt”.
Az Iran International és más források szerint a bazári tüntetések hátterében gazdasági problémák állnak, és közvetlenül összefüggenek a riál amerikai dollárral szembeni drámai leértékelődésével és a 35%-os iráni inflációjával. A múlt héten a riál dolláronként 820 500-ra zuhant a nem hivatalos piacon.
Donald Trump novemberi elnökké választása tovább növelte Irán gazdasági gondjait. A riál azóta körülbelül 18%-ot veszített az értékéből.
Trump második hivatali ideje pedig csak súlyosbíthatja Irán gazdasági helyzetét. Mint ismert, Trump „maximális nyomást” gyakorolt Iránra 2017-2020 között, első hivatali ideje alatt. A mostani kampányában részt vevő emberek azt mondták, Irán megpróbálta meggyilkolni őt a legutóbbi elnökválasztási verseny során, így vélhetően érdekelt lesz abban, hogy legtöbb kárt okozza az életére törő rezsimnek.
Irán regionális helyzete jelentősen romlott, amióta 2023 októberében két csatlósa, a Hamász és a Hezbollah háborút kezdett Izraellel, amely súlyosan meggyengítette őket.
Bassár Aszad, az iráni kulcsfontosságú szövetséges rezsimje ebben a hónapban megbukott Szíriában. A Hezbollah, amelynek támadóképességeit Izrael szétverte, a múlt hónapban beleegyezett egy tűzszünetbe, amelynek feltételei arra kötelezik, hogy elhagyja Dél-Libanont. A Hamasz elveszítette támadóképességét Gázában, Irán pedig maga is elvesztette döntő légvédelmi képességeit egy október 26-i izraeli megtorló csapás során.
Ezenkívül Irán belső tiltakozásokkal néz szembe, legutóbb egy olyan törvényjavaslat kapcsán, amelynek célja, hogy elriassza a nőket attól, hogy megszegjék a teokratikus rezsim által rájuk kényszerített iszlám öltözködési szokásokat.
A törvénytervezet, amely a nyugati társadalmakban Irán elítélését váltotta ki, pénzbírságot, elbocsátást, korbácsolást és börtönbüntetést ír elő a törvény megszegő nők és támogatóik számára, valamint halálbüntetést ír elő bizonyos szemérmet sértő bűncselekményekért.
A javasolt jogszabály válasz az iráni tiltakozási hullámokra, amelyek 2022-ben kezdődtek, miután Mahsa Aminit halálra verte az iráni erkölcsrendőrség az iszlám öltözködési szabályzat állítólagos megsértése miatt.
