A Washington Post 2019-es számítása szerint Grönland megszerzése elméletileg akár 1,7 billió (azaz 1,7 ezer milliárd) dollárba is kerülhet, bár a kérdés továbbra is erősen vitatott, mivel mind a dán, mind a grönlandi tisztviselők fenntartják, hogy Grönland nem eladó.
Donald Trump megválasztott elnök – felelevenítve egy első ciklusából származó ellentmondásos javaslatot – újból felszólította az Egyesült Államokat, hogy vásárolja meg Grönlandot, a Dániához tartozó autonóm területet. A The Washington Post beszámolója szerint Trump legújabb törekvése egybeesik azzal, hogy a PayPal társalapítóját, Kenneth Howeryt jelölte dániai nagykövetté.
„A nemzetbiztonság és az egész világ szabadsága érdekében az Amerikai Egyesült Államok úgy érzi, hogy Grönland birtoklása és ellenőrzése abszolút szükségszerű”
– írta Trump a hétvégén a Truth Social nevű közösségi médiaplatformján.
A hatalmas sarkvidéki sziget, amely körülbelül háromszor nagyobb, mint Texas, és mindössze 57 ezer lakosa van, Kanadától északkeletre fekszik. Bár földrajzilag Észak-Amerika része, Grönland európai kapcsolatokat tart fenn, mivel Dánia autonóm területe, amely több mint két évszázada gyakorolja az ellenőrzést a sziget felett.
Múte Egede grönlandi miniszterelnök határozottan elutasította a javaslatot. „Nem vagyunk és soha nem is leszünk eladhatóak” – mondta Egede, megismételve a Trump első hivatali ideje alatt hasonló ajánlatokra adott korábbi válaszokat.
Trump érdeklődése részben a szigeten lévő amerikai katonai jelenlétből ered.
A Pituffik űrbázis stratégiai helyszínként szolgál a rakétavédelmi és űrfelügyeleti küldetésekhez az amerikai űrhadsereg szerint.
Emellett a The Washington Post megjegyzi, hogy
a sziget hatalmas területe – mintegy 2,2 millió négyzetkilométer – jelentős olajlelőhelyeket és ritkafémeket, például neodímiumot és diszpróziumot tartalmaz, olyasmit, amelynek piacát jelenleg a kínai és az orosz termelés uralja.
Az Egyesült Államok korábban már megpróbálta megszerezni Grönlandot. Harry S. Truman elnök kormánya a második világháború után 100 millió dollárt ajánlott fel a szigetért, míg Andrew Johnson elnök kormánya az 1860-as években vizsgálta a lehetőséget, miután egy jelentés kiemelte a sziget erőforrásait.
Dánia továbbra is ellenőrzi Grönland védelmi és külpolitikáját, bár a sziget a 2009-es önkormányzati törvény révén nagyobb autonómiát kapott. „A grönlandiaknak saját jogaik vannak” – mondta 2019-ben a The Washington Postnak Martin Lidegaard volt dán külügyminiszter, a dán parlament külpolitikai bizottságának akkori elnöke.
Területek megvásárlása amúgy nem példa nélküli az amerikai történelemben – beleértve a Louisiana-vásárlást Franciaországtól 1803-ban és Alaszkát Oroszországtól 1867-ben -, a The Washington Post 2019-ben kiszámolta, hogy Grönland megszerzése elméletileg akár 1,7 billió (azaz 1,7 ezer milliárd) dollárba is kerülhet, bár ez a kérdés továbbra is vitatott, mivel mind a dán, mind a grönlandi tisztviselők fenntartják, hogy Grönland nem eladó.