„Az iráni tengely, amelynek az volt a feladata, hogy Izrael államot fenyegesse, végzetes csapást szenvedett” – mondja egy volt izraeli dandártábornok.
Mind az izraeli, mind az amerikai hírszerzésnek nem sikerült megjósolnia Aszad bukását. Még a lázadók két héttel ezelőtti offenzívájának kezdete után is az volt a feltételezés Washingtonban és Jeruzsálemben, hogy még ha az ellenzéki erőknek sikerül is előrenyomulniuk, Aszad valahogyan megtudja tartani a hatalmát.
Csütörtökön azonban fordulat állt be. „A szíriai hadsereg összeomlásának korai jeleit látjuk” – mondták akkor izraeli tisztviselők a JNS-nek. Ezek a jelek a hétvégén egyre erősödtek, egészen Damaszkusz elestéig.
“Az Aszad-rezsim összeomlása nyomán a hírszerző szolgálatok hatalmas, példátlan kihívással néznek szembe” – mondta a JNS-nek Joszi Kuperwasser volt izraeli dandártábornok, a Jeruzsálemi Biztonsági és Külügyi Központ vezető munkatársa.
„Nagyon nehéz megjósolni, hogy merre mennek a dolgok. Ez mindenkit arra kötelez, hogy a valóság elemzésekor egy kis szerénységet tanúsítson”
– mondta Kuperwasser, aki korábban az Izraeli Védelmi Erők Katonai Hírszerzésének kutatási részlegét vezette.
Az Aszad-rezsim több mint 50 évig volt hatalmon. Egyes izraeli tisztviselők úgy tekintettek a rezsimre, mint az ördögre, akit azonban ismertek.
Mint arról lapunk is beszámolt, az elmúlt napokban az izraeli légierő stratégiai helyszíneket és fegyverraktárakat támadott Szíriában, hogy azok ne kerüljenek a lázadók kezébe.
„Nem hiszem, hogy Szíriában valódi stabilitás lesz, és azt hiszem, Izrael továbbra is azt fogja tenni, amit most is tesz – megerősíti magát a határvédelem terén”
– mondta a JNS-nek Uzi Rabi professzor, a Tel Aviv-i Egyetem Moshe Dayan Közel-Keleti és Afrikai Tanulmányok Központjának igazgatója.
„De összességében Szíria visszatér a természetes állapotába – soha nem volt igazi ország. Meg kell várnunk, hogy ki fogja végül vezetni Szíriát. Nehéz lesz bármelyik csoportnak meggyőznie a többieket, hogy hagyják vezetni” – tette hozzá.
Sok izraeli tisztviselő úgy véli, hogy a szíriai káosz egy lehetőség az Irán vezette „ellenállási tengely” megtörésére, amely megakadályozza Teheránt, hogy fegyvert tudjon szállítani a Hezbollahnak, és talán arra bátorítja az iráni ellenzéket, hogy megpróbálja megbuktatni az iszlamista vezetést.
„Az iráni tengely, amelynek az a feladata, hogy Izrael államot fenyegesse, végzetes csapást szenvedett. És Irán most már nem lesz képes felfegyverezni a Hezbollahot”
– mondta Kuperwasser a JNS-nek.
Ugyanakkor az is félő, ahogy egy amerikai tisztviselő a JNS-nek elmondta, hogy Irán most megpróbálhat az atomfegyverek felé fordulni. „Lehet, hogy meg akarja mutatni, hogy nem olyan gyenge, mint ahogyan az emberek elképzelik” – mondta a tisztviselő.
Kuperwasser nem ért egyet ezzel az értékeléssel. „Az irániak most nem tudnak fenyegetni és elrettenteni a megbízottjaikon keresztül, és az októberi izraeli [légierő] csapás után nem képesek megvédeni magukat. Emiatt haboznak az atomfegyver felé lépéseket tenni” – mondta.
Ráadásul – jegyezte meg – az atomfegyverek nem fogják megvédeni a rezsimet a saját népétől.
Egyes szakértők úgy vélik, hogy a szíriai eseményeknek az egész térségre kihatása lehet.
„Úgy gondolom, ami Szíriában történt, az minden más diktatórikus rezsimet nagyobb kockázatnak teszi ki”
– mondta Rabi.
„Libanonban más a helyzet, de különböző csoportok is megpróbálják majd csökkenteni a Hezbollah hatalmát. Irakban az utolsó szó még nem hangzott el. És Iránban sem” – tette hozzá.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
„De összességében Szíria visszatér a természetes állapotába – soha nem volt igazi ország. "
No, ez itt a lényeg, és érdemes ezt egy kicsit körüljárni.
Szíria nem áll egyedül ezzel az állapottal. Gyakorlatilag minden közel-keleti ország, ha úgy tetszik "ország" valamilyen szinten ebben a cipőben jár. Nem természetes úton jöttek létre, hanem az 1. világháború utáni Sykes-Picot féle megállapodás határhúzogatása során, összekeverve etnikai és vallási közösségeket, önkényesen meghúzott határok közé terelve ezeket. Ez nem új meglátás, mindenki ismeri, csak a rend kedvéért írom le itt. Az is ide tartozik, hogy a közel-keleti muszlim kultúrák-közösségek nem a "modern" állam elvén szerveződnek, hanem törzsi és vallási közösségként. Az államot mások találták ki a számukra, amit egy-egy etnikai/vallási csoport despotája kihasznál, egyesíteni-uralni próbálva az "országa" külnönböző csoportjai-közösségeit. Pontosabban nem is egyesíteni, hanem uralni. Ez volt Szaddam Irakban, és ez volt az Assad família Szíriában is.
Most új felállás alakul ki Szíriában.Több lehetséges kimenetel is elképzelhető.
A fő erő, a HTS megpróbálhatja egyben tartani a területet és a különböző etnikai és vallási csoportokat. Ezt két módon érheti el:
– Relativ önállóságot biztosítana a csoportoknak, és egy laza szövetségi államot próbál fenntartani, valami féle demokráciára hajazó rendszerben. Hasonlítana ez Libanon elképzelt rendszeréhez, ami, mint tudjuk nemigen működött. Végül valamelyik csoport (Hizbollah) dominanciára törekedett.
– Megkísérelheti vallási alapon egyben tartani a területet, valami féle "kalifátus" formájában, vagy iráni módon. Ez már kevésbé lenne békés, miután több vallási irányzat is létezik ott, és megmaradnak az etniai különállások is. Ezeket a szempontokat le kell győzni, felül kell írni, és akkor ott vagyunk, ahol a part szakad – erőszak és dominancia-.
– Végül az eddigi Szíria szétesik és önálló "országocskák" jönnek létre, etnikai/vallási alapon. Alawiták, drúzok, kurdok, turkománok, szunnita csoportok, és még biztos akad más is. Ezek a területek aztán esetleg csatlakozhatnak egy anyaországhoz, vagy hasonló népességű területekhez, a jelenlegi szír határokon túl (pl. Törökország, kurd területek Irakban és Törökországban, drúzok lakta területek Libanonban. Ezzel a szír állam megszűnne.
– Még egy lehetőség, hogy külső hatalmak megpróbálnak döntő befolyást szerezni egyes csoportok dominálta területek felett, stratégiai érdekeiknek megfelelően. Szíria, mint ország ezzel szintén megszünne. Maradna helyében egy jóval kisebb képződmény a szunni dzsihadisták uralta területen, amit nevezhetnek Sziriának, kalifátusnak, vagy másnak.
Lehet aztán még olyan kifejlet is, ami itt nem szerepel – meglepetések soha nem zárhatók ki …
Gyakorlatilag minden közel-keleti ország , természetesen Izrael is.
Valamint :
Az orosz agresszió után a zsidó agressziót is meg kell állítani.
Ellenkező esetben majd az európai szírek az európai zsidókon
vehetnek elégtételt hazájuk elrablása miatt …
Úgy is összegezhetjük, hogy az Irán támogatta diktátort leváltotta egy Törökország által támogatott koalíció, amely koalícióban a legnagyobb szerepet a terrorszervezet HTS játssza Golanival (vagy Dzsulanival?) az élen. Oroszország úgy néz ki, kiegyezett a helyzettel – részben Erdogan révén, de a hírek szerint Golanihoz is megvannak a kapcsolataik, a "politikában ne keress morált"-elv szigorú betartására kiváló példát adva. A fennmaradt kérdés ezek után, hogy az USA meg persze nem-zárójelesen Izrael mit kezd ezzel a helyzettel.
a szír helyzet megoldása = a kör négyszögesítése…