Jelentős károkat okozhat a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak, hogy nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és a Joáv Gallant volt védelmi miniszter ellen — írja a Jewish News Syndicate.
A Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) csütörtöki lépése jelentős PR-csapást mért Izraelre, egyúttal megnyitotta az amúgy is ellentmondásokkal terhelt bíróságot a politizálás, az antiszemitizmus és a hivatali visszaélések újabb vádjai előtt, főként olyan országok részéről, amelyek elismerik a bíróság joghatóságát és ütközőpályára állította az NBB-t a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump kormányával. Lindsey Graham republikánus szenátor szombaton figyelmeztette „az Egyesült Államok bármelyik szövetséges országát – Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot, Franciaországot -, ha megpróbál segíteni az NBB-nek, szankciókat fogunk alkalmazni”.
Sokak számára „a döntés megerősíti az Izrael-ellenes érzelmeket”
– mondta Natan Sharansky, a Globális Antiszemitizmust és Politikát Tanulmányozó Intézet (ISGAP) elnöke, a volt izraeli kabinet tagja a Jewish News Syndicate-nek pénteken.
„Ugyanakkor sokan felismerik majd a döntés mögött meghúzódó égbekiáltó antiszemitizmust, ami aláássa a hitelességét, és különösen fájdalmas amerikai megtorlást válthat ki”.
Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok határozottan elutasította a Nemzetközi Büntetőbíróság Netanjahu és volt védelmi minisztere, Joav Gallant ellen kiadott elfogatóparancsot, több nyugati demokrácia megerősítette, hogy tiszteletben kívánja tartani azt, köztük Kanada, Franciaország, Olaszország, Hollandia és az Egyesült Királyság.
Ennek következtében Gideon Száár izraeli külügyminiszter le is mondta holland kollégája, Caspar Veldkamp hétfőre tervezett izraeli látogatását.
Az elfogatóparancsok voltak az elsők, amelyeket a bíróság egy nyugati demokrácia vezetője ellen adott ki, és Netanjahut Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Omar al-Bashir volt szudáni vezetővel és Joseph Kony ugandai vezetővel, az Úr Ellenállási Hadserege terrorszervezet vezetőjével sorolta egy kategóriába.
A világszerte tapasztalható konzervatív reneszánsz és a meg nem választott nemzetközi testületek hatáskörének újraértékelése közepette bekövetkező parancsok azonban a Trump-kormányzat részéről a be nem tartást és komoly ellenintézkedéseket válthatnak ki.
Mike Waltz, a második Trump-kormány nemzetbiztonsági tanácsadói posztjának várományosa például azonnal elutasította az elfogatóparancsokat, és
„határozott választ ígért az NBB és az ENSZ antiszemita elfogultságára januárban”, amikor az új kormányzat beiktatásra kerül.
Hasonlóan vélekedik Tom Cotton republikánus szenátor is, aki „kenguru bíróságnak”, Karim Khan (nem mellesleg muszlim) főügyészt pedig „elmebeteg fanatikusnak” nevezte.
„Jaj neki és mindenkinek, aki megpróbál érvényt szerezni ezeknek a törvénytelen parancsoknak”
– mondta a szenátor.
Még ennél is tovább ment Lindsay Graham republikánus szenátor, aki megfenyegette az Egyesül Államok azon szövetségeseit, ha érvényt szereznek a Nemzetközi Büntetőbíróság által Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Joav Gallant volt védelmi miniszter ellen kibocsátott elfogatóparancsnak.
„Minden szövetségesünknek, Kanadának, Nagy-Britanniának, Németországnak, Franciaországnak üzenem, ha megpróbálnak segíteni a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, szankciókat fogunk alkalmazni ellenük” – fogalmazott Graham a Fox Newsnak adott interjújában.
„Ha nemzetként segíteni fogtok az NBB-nek abban, hogy végrehajtsa a Bibi és Gallant elleni elfogatóparancsot… szankciókat fogunk bevezetni ellenetek” – tette hozzá Graham.
Karine Jean-Pierre, a leköszönő Biden-kormány szóvívője újságíróknak azt mondta, hogy
az Egyesült Államok „alapvetően elutasítja” az NBB fellépését, és továbbra is „mélyen aggódik” a „nyugtalanító eljárási hibák” miatt, amelyek a letartóztatási parancsok kiadásáról szóló döntéshez vezettek.
Mint emlékezetes, Trump 2020-ban szankciókat rendelt el az NBB ellen, amiért az amerikai katonai személyzet ellen tervezett az eljárást, és ugyan Biden visszavonta ezeket a szankciókat, az ICC nem folytatta az amerikaiak elleni vádemelésre vonatkozó terveit.
Eugene Kontorovich professzor, a Kohelet Policy Forum jogi részlegének vezetője, felszólította a leendő kongresszust és a Trump-kormányzatot, hogy
„fogadják el az Illegitim Bíróság elleni fellépésről szóló törvényt, és agresszíven szankcionálják a testület összes vezető beosztású munkatársát”.
Négy év múlva, írta Kontorovich az X-en,
„az ICC-re úgy fognak emlékezni, mint egy újabb intézményre, amely az Izrael-ellenes politika zátonyra futott”.
Azonban vannak olyan országok, melyek tagjai a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak, mégis elítélik annak döntését és fogadkoznak, hogy nem fogják betartani azokat.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök például azt mondta, hogy figyelmen kívül hagyja az elfogatóparancsokat, és azonnak meghívja Netanjahut Budapestre.
Az elfogatóparancsok „felháborítóan szemtelenek” és „cinikusak”
– fogalmazott Orbán Viktor.
Magyarország mellett Ausztria is azon országok közé tartozik, amely felszólalt a Netanjahu és Gallant ellen kibocsátott elfogatóparancs ellen, mondván, hogy az „teljesen érthetetlen”.
„Abszurd dolog egyenlőségjelet tenni egy demokratikusan megválasztott kormány tagjai és egy terrorszervezet vezetője között”
– áll az osztrák szövetségi kancellária közleményében, mely
utal arra a tényleges abszurdításra, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság Netnajhu és Gallant mellett elfogatóparancsot adott ki Mohammed Deif, a Hamász egyik parancsnoka ellen is, akit Izrael júliusban sikeresen likvidált.
Izrael, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, India és Törökország azon országok közé tartozik, amelyek nem ratifikálták a Római Statútumot, így nem tartoznak a bíróság joghatósága alá.
A Nemzetközi Büntetőbíróságot 2002-ben hozták létre a több mint 120 ország által elfogadott alapszabály alapján. Ezek az országok – köztük az Európai Unió valamennyi tagállama – beleegyeztek abba, hogy alávetik magukat az NBB joghatóságának, amely az emberiesség elleni bűncselekményekkel, többek között népirtással vádolt személyek ellen folytat eljárást.
Az izraeliek ellen kiadott elfogatóparancsok szerint Netanjahu és Gallant „alapos okkal feltételezhető, hogy szándékosan és tudatosan megfosztották a gázai polgári lakosságot a túléléshez nélkülözhetetlen tárgyaktól, beleértve az élelmet, a vizet, a gyógyszereket és az orvosi ellátást, valamint az üzemanyagot és az áramot”.
Az elfogatóparancsok gyakorlatilag lehetetlenné vagy bonyolulttá tehetik Netanjahu számára, hogy Európába és sok más helyre látogasson, és felhasználhatók az Izrael elleni fegyverembargó ügyének megerősítésére, a közvélemény előtt pedig megerősíthetik azt a képet, amelyet számos nyugati médium terjeszt Izraelről, mint a palesztinok ellen népirtást elkövető államról.
Izrael 2023. október 7. óta harcol a Hamász ellen a Gázai övezetben, amikor mintegy 6 000 Hamász-vezette terrorista lerohanta Izraelt, mintegy 1 200 embert meggyilkolt és további 251-et elrabolt, folyamatos háborúba sodorva a térséget. Az elrabolt túszok közül 101 még ma is a Hamász palesztin terrorszervezet fogságában van.
