Az izraeli politikai és biztonsági intézmény először állapította meg, hogy teljesült minden feltétel az iráni atomprojekt elleni csapáshoz – közölte csütörtökön egy magas rangú biztonsági tisztviselő.
A tisztviselő hozzátette, Izrael nem fogja megengedni, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson, és ezért továbbra is készül a nukleáris projekt elleni csapásra.
„Irán még soha nem volt ennyire sebezhető a nukleáris képességei elleni csapásokkal szemben”
– mondta a tisztviselő, hozzátéve, hogy az Iránnal szembeni gazdasági szankciók a nukleáris projekt visszafogására, de nem a leállítására szolgálnak.
A biztonsági tisztviselő kitért a libanoni kormánnyal való megállapodás lehetőségére, mondván, hogy a megegyezések szerint a libanoni hadsereg felhatalmazást kapna a Hezbollah infrastruktúrájának felszámolására és a Litani folyótól délre lévő területek ellenőrzésére.
A kialakulóban lévő megállapodás egy 60 napos folyamattal kezdődne, amelynek során mindkét fél – az IDF és a Hezbollah – fokozatosan kivonul Dél-Libanonból. Emellett úgy tűnik, hogy a megállapodásban érdekelt Hezbollahnak nem lesz vétójoga, és ahogy az IDF Szíriában csapást mér az iráni fegyverekre és terrorista infrastruktúrára, úgy Dél-Libanonban is csapást mérhet a Hezbollah-állások létesítése, a fegyvercsempészet és a közvetlen fenyegetések ellen.
A tisztviselő tisztázta, hogy ha jogsértéseket észlelnek, azokat jelenteni fogják egy bizottságnak, amelynek az Egyesült Államok is tagja lesz, de bizonyos esetekben, különösen az azonnali fenyegetésekkel kapcsolatban, Izrael nem fog senkit sem tájékoztatni, és lecsap.
A magas rangú biztonsági tisztviselő szerint a Hezbollah még mindig rendelkezik katonai képességekkel, de stratégiai képességei csökkentek.
A szervezet stratégiai szempontból olyan mértékben szenvedett veszteségeket Izraellel szemben, hogy amikor az IDF legutóbb lecsapott Iránban, nem vette figyelembe a Hezbollah korábbi képességeit egy esetleges megtorlás kapcsán.
A tisztviselő szerint „a Hezbollah már nem képes megvédeni Iránt”.
A tisztviselő kitért a Hamásszal kötött túszmegállapodás lehetőségére, mondván, hogy az 42 napos tűzszünetet foglal magában, de nem jelenti a háború befejezését. Izrael ragaszkodik ehhez, és úgy tűnik, hogy a Hamász érdekelt az alkuban.
A 42 nap alatt a túszokért cserébe olyan foglyokat engednének szabadon, akiknek a nevéről jelenleg Egyiptommal és Törökországgal tárgyalnak.
A biztonsági tisztviselő azt mondta: „Közelebb vagyunk az alkuhoz, mint hosszú ideje, a legutóbbi alku óta. Azért is, mert a Hamásznak bele kell egyeznie a feltételekbe. A mi kihívásunk az, hogy ezt a lehető leggyorsabban tegyük meg”.
A tisztviselő hangsúlyozta, hogy az alku során nem a háború befejezéséről van szó, hanem a harcok szüneteltetéséről az alku érdekében.
A Hamász egyik követelése, hogy a palesztinok visszatérhessenek Gáza északi részébe. A magas rangú tisztviselő tisztázta, hogy a déli parancsnokság parancsnoka és a hadosztályparancsnokok kifejezték azon óhajukat, hogy folytassák a Hamász elleni harcot a Gázai övezet egész területén, és egyértelművé tették, hogy tudják, hogyan térjenek vissza bármely olyan pontra, ahonnan a megállapodás értelmében esetleg vissza kell vonulniuk.
A tisztviselő tisztázta, hogy a dzsabalíjai harcokat mérföldkőnek tekintik a palesztinok számára. Emellett hozzátette, hogy a Philadelphi-folyosó nem központi pontja a Hamásszal kötendő, kialakulóban lévő megállapodásnak. A tisztviselő hangsúlyozta, hogy „a feltételek jobbak, mint valaha”.
A tisztviselő megerősítette Walla korábbi, e heti beszámolóját, miszerint a Déli Parancsnokság vizsgálja, hogy egy kísérleti program keretében egy civil amerikai cég végezhetne-e biztonsági és humanitárius segélyosztást Gáza északi részén.
Jiszráel Katz védelmi miniszter utasítást adott arra, hogy a kérdést minden szempontból vizsgálják meg jogilag.
Egy biztonsági tisztviselő tisztázta, hogy a koordináción kívül semmilyen szakaszban nem áll szándékban az IDF bevonása, és megjegyezte, hogy hasonló jellegű műveletekre Irakban és Afganisztánban is sor került.
A tisztviselő úgy becsülte, hogy a folyamat elméletileg 40 nap alatt végbemehetne Gáza északi részén, és ha sikeres, más területeken is megismétlődne.
Ami a gázai „másnapot” illeti, a magas rangú tisztviselő elmondta, hogy az IDF úgy fog működni Gázában, ahogyan jelenleg Júdea és Szamáriában (Ciszjordániában) is működik, teljes műveleti szabadsággal.
A tisztviselő ellenezte, hogy a Palesztin Hatóság visszatérjen Gázába, mert „ez teljes hiba lenne”.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
