Törökországnak a kurd erők ellen Északkelet-Szíriában végrehajtott kiterjedt légicsapásai miatt több mint egymillió lakos vízellátása akadozik a térségben.
A szakértők szerint a támadások a nemzetközi jog megsértésének minősülhetnek.
Recep Tayyip Erdogan török elnök évek óta indít légihadjáratokat és szárazföldi inváziókat a határon túlról a szíriai kurd erők ellen, amelyeket Ankara a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) való kapcsolattal vádol (A törökországi kurd autonómiára törekvő PKK-t Törökország, az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Egyesült Királyság terrorszervezetnek tekinti).
A kurd YPG milícia, az Egyesült Államok által támogatott Szíriai Demokratikus Erők (SDF) kulcsfontosságú eleme, amely ezt a területet – amely informálisan „Szíriai Kurdisztán” néven ismert – irányítja, az elmúlt évtizedben segített legyőzni az ISIS-t. Erdogan azonban az YPG-t következetesen a PKK részének bélyegezte.
A legutóbbi eszkaláció azt követően következett be, hogy a PKK a múlt hónapban támadást intézett egy ankarai katonai létesítmény ellen. Megtorlásul Törökország széles körű bombázó hadjáratot indított kurd célpontok ellen Szíriában, bár az YPG tagadta, hogy köze lenne a támadáshoz.
A BBC dokumentumfilmben bemutatott vizsgálata szerint Törökország 2019 októbere és 2024 januárja között több mint 100 támadást hajtott végre a kurdok által ellenőrzött Északkelet-Szíriában. Ezek a csapások a térségben élő civilek számára létfontosságú olaj- és gázipari létesítményeket, valamint erőműveket céloztak.
A jelentés szerint a támadások súlyosbították az amúgy is szörnyű humanitárius helyzetet, amelyet az évek óta tartó brutális polgárháború és a klímaváltozással összefüggő négy éve tartó szélsőséges szárazság csak súlyosbított. A válság tovább eszkalálódott 2023 októberében, amikor a török támadások az energetikai infrastruktúrát ért támadások miatt a régió elsődleges vízművének áramellátása megszűnt, így az működésképtelenné vált.
A BBC csapata kétszer is ellátogatott a régióba, és arról számolt be, hogy a mintegy egymillió embernek otthont adó Hasakah tartomány lakói most 20 kilométer távolságra lévő forrásokból származó vízszállításra szorulnak. Naponta több száz tartálykocsit küldenek ki, de az ellátási hiány miatt a hatóságok kénytelenek a kórházakat, iskolákat és árvaházakat előnyben részesíteni, így sok lakos nem jut vízhez.
Egy Hasakahban tett látogatása során a BBC riporterei megfigyelték, hogy a lakosok kétségbeesetten álltak sorba vízért, és könyörögtek a tartálykocsik sofőrjeinek az ellátásért.
„A víz itt értékesebb, mint az arany”
– mondta Ahmed al-Ahmed, egy tartálykocsis. „Az embereknek több vízre van szükségük. Csak azt akarják, hogy adj nekik vizet.”
A riporterek elmondása szerint a sorban álló lakosok között harcok törtek ki, egy nő azzal fenyegetőzött, hogy kilyukasztja a tartálykocsi kerekeit, ha az nem ad neki vizet. Yahya Ahmed, a városi vízügyi hivatalának igazgatója „humanitárius katasztrófának” nevezte a helyzetet.
Az északkelet-szíriai autonóm kurd közigazgatás azzal vádolta Törökországot, hogy „népünk létének elpusztítására” törekszik a térségben. A múlt hónapban végrehajtott újabb török légicsapáshullámot követően kurd tisztviselők azt állították, hogy Ankara nemcsak katonai állásokat, hanem polgári infrastruktúrát, például erőműveket is célba vett.
„A fő cél a kurd autonóm közigazgatás meggyengítése és a lakosság menekülésre kényszerítése”
– mondta Mazloum Abdi, az SDF parancsnoka. Az AFP-nek adott interjújában Abdi azzal is vádolta Törökországot, hogy kihasználja a gázai és libanoni háborúkra, valamint az Iránnal fennálló feszültségekre való globális figyelmet a kurdok elleni támadások fokozására.
Abdi bírálta az Egyesült Államok vezette koalíciót, „gyengének” nevezve a csapásokra adott válaszlépéseit, amelyek nem voltak elegendőek a támadások megállításához.
„Nyomást kell gyakorolni Törökországra”
– mondta. A kurdok továbbra is kulcsfontosságú partnerei az Egyesült Államok vezette koalíciónak, amely mintegy 900 amerikai katonát állomásoztat Szíriában a dzsihadista terrorista csoportok elleni harcban.
A BBC-nek adott nyilatkozatában Törökország azt állította, hogy légicsapásai az általa terroristáknak tekintett kurd szeparatista csoportok „bevételi forrásait és képességeit” célozzák. A török kormány tagadta, hogy polgári infrastruktúrát érintenének, és az északkelet-szíriai humanitárius válság súlyosbodásáért az éghajlatváltozást, valamint a helyi kurd hatóságok rossz vízgazdálkodását és az elhanyagolt infrastruktúrát okolta.
Törökország azt is hangsúlyozta, hogy „teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzetközi jogot”, és kijelentette, hogy „civilek vagy polgári infrastruktúra nem szerepelt és soha nem is szerepelt” a célpontjaink között. A BBC azonban kiemelte Hakan Fidan török külügyminiszter 2022-es megjegyzését, aki szerint a PKK vagy az YPG által Szíriában és Irakban használt bármely „infrastruktúra, felépítmény és energetikai létesítmény” „legitim célpont” Ankara számára.
Februárban az ENSZ azzal vádolta Törökországot, hogy potenciálisan háborús bűncselekményt követett el a kurd energetikai infrastruktúrára mért 2023. októberi csapásai során, amelyek megzavarták a civilek vízhez jutását. A BBC vizsgálatát ismerő jogi szakértők is visszhangozták ezeket az aggodalmakat. „[A] nemzetközi jog megsértésére utaló jelek itt olyan erősek, hogy azokat egy ügyészségi hatóságnak kellene kivizsgálnia” – mondta Patrick Kroker, nemzetközi büntetőjogi szakértő.
