Monarchiává teheti az iráni rendszert a jelenlegi vezető, Ali Khamenei, amennyiben egyik fiát, Mojtabát teszi meg utódjául. Esélyek és lehetőségek a kapcsolatokkal és intrikákkal átszőtt iráni belpolitikában.
Mojtaba Ali Khamenei második legidősebb fia. Hatalma nemcsak családi kapcsolataiból, hanem a Legfelsőbb Vezetői Hivatalában betöltött szerepéből is ered: bizalmas, ajtónálló és a hatalom közvetítőjének kombinációja.
Mojtaba olyannyira befolyásossá vált az iráni intézményrendszerben, hogy egyes elemzők őt tartják esélyesnek arra, hogy apja utódja legyen a legfőbb vezetői poszton apja majdani halála utána
– írja elemzésében a unitedagainstnucleariran.com.
Mojtaba Khamenei korai évei
Mojtaba Khamenei 1969-ben született Mashhadban, és korai gyermekkora egybeesett azzal, amikor apja Mohammad Reza Pahlavi sah iráni monarchiája elleni forradalom vezető figurájaként tűnt fel. Ezekben az években Ali Khamenei – a későbbi legfelsőbb vezető – három mecsetben tartott vallási órákat Mashhadban. Hivatalos életrajza szerint Khamenei annyira fenyegetővé vált a Pahlavi-monarchiára nézve, hogy a Nemzetbiztonsági és Hírszerző Szervezet (SAVAK) 1975 telén házkutatást tartott mashhadi otthonában, és hatodszorra is letartóztatta. Bár Khamenei később kiszabadult, a SAVAK 1976 telén ismét letartóztatta, és három év száműzetésre ítélte. Egy, Khamenei honlapján olvasható elbeszélés szerint legidősebb fia, Mostafa végignézte, ahogy apját egy letartóztatás során megverik, és amikor a SAVAK ügynökei azt akarták elhitetni Khamenei fiaival, hogy apjuk szabadságra megy, a későbbi legfőbb vezető ragaszkodott ahhoz, hogy Mojtabának és a többieknek, akik éppen aludtak, megmondják az igazat. Mojtaba korai éveit ezek az élmények határozták meg.
Az 1979-es iszlám forradalmat követően a család politikai sorsa drámaian megváltozott. Khamenei törvényen kívüliből olyan kulcsfontosságú tisztségekbe került, mint a védelmi miniszterhelyettes. Ez azt eredményezte, hogy Mashhadból Teheránba költöztek – ahol Mojtaba az Alavi középiskolába járt, a rezsim elitjének kiképzőhelyére. Az Alavi Gimnáziumban végzett többek között Ali Akbar Velayati és Javad Zarif volt külügyminiszterek, valamint Gholam Ali Haddad-Adel volt parlamenti elnök is. Mojtaba ott általános és vallási oktatásban is részesült, 1987-ben érettségizett.
Mojtaba az iráni-iraki háború alatt a fegyveres erőknél szolgált, konkrétan a Habib zászlóaljnál. A Habib-zászlóalj lehetővé tette Mojtaba számára, hogy kapcsolatokat alakítson ki olyan emberekkel, akik később az iráni biztonsági szolgálatok vezető tagjai lettek, köztük Hossein Taeb, az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) hírszerző szervezetének későbbi vezetője, valamint Hossein Nejat, aki az IRGC teheráni biztonságért felelős Sarallah parancsnokságának vezetője. Nejat korábban Taeb helyetteseként is szolgált az IRGC hírszerző szervezeténél. Ezeknek a figuráknak az előléptetése a Khamenei családhoz, és különösen Mojtabához való közelségüket jelzi. Bizonyítékok vannak arra, hogy Mojtaba, más tisztviselők fiaival együtt, egy időre eltűnt az iráni-iraki háborúban, Mehran visszafoglalása során teljesített szolgálata során. Később azonban újra felbukkantak.
Ali Khamenei legfelsőbb vezetővé választása
1989-ben Mojtaba élete is megváltozott, amikor Khomeini halála után apját, Ali Khamenei-t legfőbb vezetővé emelték. A védelmi miniszterhelyettesből lett elnök fiából a legfelsőbb vezető fiává vált. Khamenei legfelsőbb vezetésének első éveiben Mojtaba megkezdte vallási tanulmányait – Teheránban tanult apjától és Mahmoud Hashemi Shahrouditól, a későbbi főbírótól. Később, 1999-ben Qomba költözött, ahol Mohammad-Taqi Mesbah Yazdi ajatollah, Lotfollah Safi Golpayegani ajatollah és Sayyed Mohsen Kharrazi ajatollah befolyásos és konzervatív egyházi vezetők tanították. Az, hogy a klerikális elit özönlött Mojtabához, a legfelsőbb vezető egyik kegyelt fiának státuszát jelezte. Mesbah-Yazdi radikális nézeteiről volt ismert – egyszer azt írta, hogy Iránnak joga van „különleges fegyverek” megszerzésére – amit széles körben úgy értelmeztek, hogy atomfegyvereket jelent. 1998-ban azt állította, hogy „a demokrácia azt jelenti, hogy ha az emberek olyasmit akarnak, ami Isten akarata ellen van, akkor el kell felejteniük Istent és a vallást. Vigyázzanak, hogy ne hagyják magukat becsapni. Az iszlám elfogadása nem összeegyeztethető a demokráciával”. Az, hogy Mojtaba Meszbah-Jazditól tanult, találgatásokra ad okot Mojtaba saját nézeteit illetően – hiszen apja potenciális utódjaként tekintenek rá egyre többen. Ha az öröklés megtörténne, az a legfelsőbb vezetést egy monarchiához tenné hasonlóvá.
Az 1990-es évek végén Mojtaba kezd egyre ismertebbé válni. Amint azt az Iran Wire megjegyezte, Akbar Hasemi Rafszandzsáni volt elnök emlékirataiban szerepel egy bejegyzés, miszerint Mojtaba 1998 januárjában a Resalat szerkesztőjétől értékelést kért az iráni egyetemek helyzetéről. A bejegyzés időzítése azért figyelemre méltó, mert a reformista Mohammad Khatami elnökségének hajnalán történt, akinek hivatali ideje alatt később, 1999 júliusában diáklázadás tört ki. Khamenei legfelsőbb vezetésének ezekben a korai éveiben Mojtaba állandóan apja mellett állt.
2005-től kezdve olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint Mojtaba vezető szerepet játszott az elnökválasztásokon. Mehdi Karroubi, az iráni parlament korábbi elnöke, majd elnökjelöltje azt állította, hogy Mojtaba támogatása döntő volt 2005-ben Mahmúd Ahmadinezsád, a későbbi elnök számára.
Jelentések szerint Mojtaba szervezte meg Ahmadinezsád elnöki újraválasztási győzelmét 2009-ben.
Miközben apja hivatalában dolgozott, bizonyítékok arra is utalnak, hogy Mojtaba jelentős iráni pénzügyi források felett rendelkezett. 2009-ben az Egyesült Királyság kormánya befagyasztott egy körülbelül 1,6 milliárd dollárt érő bankszámlát, amely a pletykák szerint maga a legfelsőbb vezető fiának ellenőrzése alatt állt.
Mojtabát később, 2019-ben az Egyesült Államok az 13867-es végrehajtási rendelet alapján szankciókkal sújtotta, mivel „hivatalos minőségben képviselte a legfelsőbb vezetőt annak ellenére, hogy soha nem választották vagy nevezték ki kormányzati pozícióba”. Fontos, hogy az amerikai pénzügyminisztérium feltárta, hogy a legfelsőbb vezető „vezetői feladatainak egy részét” Mojtabára delegálta.
Mojtaba Khamenei jövője
Ebrahim Raiszi 2021-es elnökké választása sok megfigyelőt arra késztetett, hogy az iráni legfelsőbb vezető természetes utódjának tekintse. Raiszi olyan egyházi személynek számított az iráni rendszerben, akinek már van tapasztalata az iráni állam két ágának – az igazságszolgáltatásnak és az elnökségnek – a vezetésében. Raiszi vitathatatlanul a legképzettebb, aki az iráni legfelsőbb vezető utódja lehet. Ugyanakkor hagyományosan az iráni elnökség az a hivatal, amelyet Teheránban a legtöbbet hibáztatnak és legnagyobb felelősséggel rendelkezik. Elődei – különösen Hasszán Róháni, akit egyes megfigyelők egy időben a legfelsőbb vezetés egyik fő várományosának tekintettek – tapasztalatai tanulságosak. Ők megalázva és tönkre téve hagyták ott az elnökséget.
Így ha Raiszi hasonló sorsra jut, Mojtaba esélyei apja potenciális utódjaként emelkedhetnek. Különösen akkor, ha Irán legfelsőbb vezetője kifejezi, hogy a fiát szeretné utódjául. Ez az a pont, ahol Mojtaba szoros kapcsolatai a Forradalmi Gárdával szintén sokat számíthatnak.
Bizonyítékok vannak arra, hogy az iráni intézményrendszer egyes részei igyekeznek eltúlozni Mojtaba vallási hitvallását – egyes médiajelentések már ajatollahként is emlegetik, pedig nem rendelkezik ilyen ranggal.
Az elmúlt években Teheránban nem hivatalos plakátokat találtak, amelyek Mojtaba legfelsőbb vezetői jelöltségét hirdették.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Mojtaba ne ütközne akadályokba. Egyes beszámolók szerint annak ellenére, hogy Mojtaba Qomban magas szintű jogtudományi tanfolyamokat indított, egyes vallási vezetők gúnyolódtak azon, hogy Mojtaba ilyen szemináriumokat vegyen fel, mert azt gyanították, hogy ezeket a szemináriumokat arra használja fel, hogy az utódlás esélyeit növelje. Az ilyen ellenérzések újra felszínre kerülhetnek, ha a Vének Tanácsa komolyan fontolóra veszi Mojtaba kinevezését a legfelsőbb vezetésbe.
Az utódlás másik fontos szempontja az a szerep, amelyet Mojtaba játszana, ha apja cselekvőképtelenné válna. Bár alkotmányosan nem lenne felhatalmazva arra, hogy egy ideiglenes vezetői tanácsban szolgáljon, Mojtaba jelentős szerepet játszhatna egy ilyen helyzetben. Mojtaba útja azonban nem veszélytelen, különösen, ha figyelembe vesszük Ahmad Khomenei, a legfelsőbb vezető másik ambiciózus fiának tapasztalatait, aki végül elveszítette pozícióját és életét is.
