A kulcsfontosságú légvédelmi rendszerek működésképtelenné válásával és a Hezbollah meggyengülésével Teherán tudja, hogy az izraeli légierő visszatérhet, hogy további csapásokat mérjen az iráni katonai infrastruktúrára.
Izraeli tisztviselők nem sokat beszélnek a szombat kora reggeli iráni légicsapásokról, de ez nem vonhat le a művelet jelentőségéből.
Úgy tűnik, hogy az pontosan a terveknek megfelelően zajlott le, izraeli részről veszteségek nélkül. Ez már önmagában is nagy eredmény.
Az izraeli légtértől 1600 kilométerre végrehajtott műveletek kockázatai ijesztőek. Egy apró komplikáció is életekbe kerülhetett volna.
A csapásokat azzal a feltételezéssel tervezték, hogy a vadászgépek Irán közelében tudnak majd tankolni. De ha az utántöltő rendszer egy apró alkatrésze, vagy a repülőgép hajtóműve meghibásodik, a pilótáknak veszélyes leszállással kell szembenézniük, ellenséges területen. Az izraeli légierőnek a Gáza és Libanon feletti műveletekben bevethető szinte minden támogató és vészhelyzeti képessége irreleváns lenne ilyen messze az ország határától.
Tudomásunk szerint azonban nem történt jelentős meghibásodás, ami nemcsak az izraeli pilóták képességeiről, hanem a légierő karbantartó és támogató személyzetének szakértelméről is tanúskodik.
Izrael ugyanis képes volt több tucat gépet elég közel vinni Iránhoz ahhoz, hogy több hullámban precíziós lövedékeket indítson katonai célpontokra.
Irán már hetek óta tudta, hogy Izrael válaszcsapásra készül, sőt, közvetett módon Izrael még tippet is adhatott neki azok időzítéséről. Mégsem tehetett semmit annak érdekében, hogy megakadályozza az izraeli repülőgépeket abban, hogy szisztematikusan végrehajtsák a műveletet.
Most Irán – és gáz- és nukleáris létesítményei – sebezhetőbbek, mint valaha. A rezsim legfejlettebb légvédelmi rendszereit megsemmisítették, és ezek pótlása – ha Oroszország egyáltalán hajlandó vagy képes erre – nem fog azonnal megtörténni.
Légvédelme, amely szombaton hatástalan volt, most még kevésbé hatékony, mivel az elemek és radarok is megsemmisültek.
Légvédelmének – amely rendszerekbe Irán jelentős beruházásokat fektetett – megbénításán túl az Iszlám Köztársaság elvesztette Izraellel szembeni legfőbb elrettentő erejét is. A vezetői és a Dél-Libanonban erővel tevékenykedő izraeli szárazföldi csapatok ellen heteken át végrehajtott pusztító csapások után a Hezbollah képes naponta pár száz rakétát kilőni Izraelre, de ennyi.
Elvesztette azt a képességét, hogy bármit is tegyen, ami megváltoztatja Izrael döntését az Irán elleni csapásokról. A Hezbollah vezetőjét, Hasszán Naszrallahot megölték, és az izraeli repülőgépek közvetlenül Iránra mértek csapást, miközben Izrael nagy részén folytatódik a normális mindennapi élet.
Lehet, hogy az izraeli csapás a tényleges károkat tekintve korlátozott volt, de a törékeny Ali Khamenei legfelsőbb vezetőnek és az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Testületnek szóló üzenet az, ami igazán számít:
Izrael pontosan tudja hogy vannak a legfontosabb stratégiai célpontok, el tudja érni azokat, és le tudja csapni, amit akar, Teheránnak pedig nincs meg az a képessége, hogy az útjába álljon.
Ezúttal katonai objektumokról volt szó, de az iráni vezetőknek fel kell tenniük maguknak a kérdést, hogy vajon mennyi kell még ahhoz, hogy Izrael a magasabb stratégiai értékű célpontokra – olajipari létesítményekre, a rezsim szimbólumaira és természetesen a nukleáris programra – összpontosítson.
És a dolgok még rosszabbra fordulhatnak Teherán számára. A Joe Biden-Kamala Harris-féle Fehér Ház keményen dolgozott azon, hogy korlátozza Izrael megtorlását Irán idei két rakétatámadásával szemben, mert féltek egy regionális háborúba torkolló eszkalációtól, amely az Egyesült Államokat is beszippanthatná.
Irán legnagyobb bánatára azonban, reális esély van arra, hogy Donald Trump januárban ismét hatalomra kerül. A volt elnök visszatérése, aki első terminusa alatt személyesen rendelte el az iráni Forradalmi Gárda vezetőjének, Kasszem Szolejmáninak eltávolítását, és aki a 2015-ös atomalkut maximális nyomásgyakorlási stratégiával váltotta fel, kombinálva Izraelnek az iráni tengellyel szembeni újonnan agresszív álláspontjával, veszélyes forgatókönyv Teherán számára.
Ez persze nem jelenti azt, hogy Irán biztosan nem fog válaszolni a szombati támadásra, ugyanis nem teheti meg, hogy gyengének tűnjön a nyugtalan lakossága és proxy-hálózata előtt.
Irán ballisztikus rakétaarzenálja pedig nagy, és még akkor is képes kárt okozni Izraelnek, ha a kilőtt rakéták nagy részét Izrael és szövetségesei elfogják.
Az izraelieknek nincs kedvük ahhoz, hogy a masszív iráni támadásokhoz hozzá kelljen szokniuk, még akkor sem, ha az eddigi károk viszonylag csekélyek voltak.
És akkor ott van még az iráni atomprogram örökké nyomasztó kérdése. A rezsimre nehezedő nyomás és a sebezhetőség növekvő érzése miatt ez lehet az a forgatókönyv, amely arra készteti Khameneit, hogy elrendelje a nukleáris fegyver építésének teljes körű megkezdését, és egy új, erőteljes elrettentő erőt jelentsen Izraellel és az USA-val szemben?
Ez minden bizonnyal lehetséges. De a szombati csapás után az is valószínűbb, hogy Izrael úgy érzi, hogy megvan a kapacitása – és a kényszere -, hogy egy újabb támadássorozattal jelentős kárt okozzon ennek a programnak — véli Lazar Berman, a Times of Israel publicistája.
"Izrael oda csapott, ahova kell" – szerepel a címben.
"Munkás ököl vasököl, oda csap ahova köll!" – mondta Kádár egykoron.
A Times of Israel még a Jerusalem Poston is túltesz a dicsekvésben az előbbi cikkben, viszont itt már saját féjkkel tüzel, nem másokéval, mert a cikkben egyetlen forrásra sem utal! Mondjuk ezt nem is titkolja, mert rögtön azzal indít, hogy "úgy tűnik", heves rugózásra adva alkalmat a Neokohnnak. Majd meghallgatom az orosz vojenkorok mit mondanak, azok gyakran beletrafálnak, úgyis megyek összegereblyézni a faleveleket, addig fülhallgatózok egy keveset. A blútússzal rövid pórázon leszek, de a kerítésig kitart, én ismerem a határaimat. Nem úgy mint a Neokohn, és főleg az izraeli portálok, akiknek minden csak "úgy tűnik", különösen az izraeli légierő esetében – határ a csillagos ég! Szerintük. Úgy tűnik. Meg az is, hogy ezt meg Rákosi mondta.
Persze a csillagokig én is elérhetnék wifi-vel vagy Vodafonnal, ha a mobilomat a zsebembe dugnám, de mióta a csipogók felrobbantak óvatos vagyok. A cuccot a konnektorba dugom, az akkut kiveszem, mert a Moszadtól még a gereblyenyél is elsülhet!
Ebben az egész történetben csak egyetlen egy biztos pont van.
Az , hogy mindkét fél hazudik.
Hogy mennyit , az hamarosan kiderül majd mindenki számára !
Irán most komoly leckét kapott! Izrael egyértelműen a rezsim képébe nyomta, hogy azt tesz az iráni célpontokkal, amit jónak lát, és ez ellen Irán nem képes semmit tenni. Most csak egy figyelmeztetést kapott, de ha erőlteti a dolgot, Izrael döntő csapást mérhet rá, lerombolhatja Irán kulcsfontosságú létesítményeit.
Végül az iráni iszlámfundamentalista, terrorista hálózatokat fenntartó, és saját lakosságát is terrorizáló rezsimet meg kell fosztani a hatalomtól. Kezdhetik az iráni AVH-val, a Forradalmi Gárdával. Ezzel mindenki jól járna: Irán lakossága, Izrael és a közel-kelet, de világ is, miután egy békésebb, szabadabb hely lenne.
Az iszlámfundamentalista papi terrorrezsim semmi jót nem hozott Irán lakossága számára a 45 évvel ezelőtti iszlám "forradalommal". Ma kevésbé szabadok, mint a sah alatt voltak, a "fejlődés" kizárólag a fegyvergyártásra korlátozódott, erre költötték az ország nem megvetendő olaj-jövedelmét, és Irán az újonan ismét megalakult "gonosz tengelye" egyik oszlopos tagja.
Hogy az itt egymásnak siralmasan helyeslő szerencsétlen antiszemiták minderről mit hablatyolnak, csak azt mutatja, hogy Izrael ismét telibe talált és az esély a sikeres és jogos önvédelemre teljes mértékben az ő oldalán áll – tetszik, vagy sem.
Részemről nagy érdeklődéssel várom az amerikai elnökválasztás kimenetelét. Trumpot ugyan sem nem kedvelem, sem nem tartom sokra, de a közel-kelet eseményeit illetően kulcsszerepe lehet megválasztása esetén, ami pozitiv lehet Izrael és a világ számára.
Kimaradt a hiradásokból, hogy az izraeli légiflotta melyik arab államokon keresztül célozta meg iráni célpontjait, ugyanis hevesen tiltakoztak, merre nem mehetnének. Egyik hiradásban féltették az izraeli gépeket hol fognak leszállni ha irán eltalálná a repülőterelet. Az öböl háborúban az iraki gépek menekültek el harc nélkül iránba. Nem kapták vissza őket. A török-irán-egyptom három szegény pára örülnek ha kajára jut pénz nézzétek meg pld. a törököknél mekkora az infláció.
Szírián és Irakon keresztül érték el Iránt. A előkészítés során kiiktatták a szíriai légvédelemnek (elsősorban radarok) azt a részét, ami bezavart volna a további akcióba.