Az izraeliek többsége úgy gondolja, hogy itt az ideje véget vetni a Hamász elleni háborúnak – derül ki az Izraeli Demokrácia Intézet friss felméréséből, amely izraeli zsidókat és arabokat kérdezett a háború folytatása kapcsán.
Eszerint a teljes minta mintegy 53 százaléka, a zsidók 45 százaléka és az arabok 93 százaléka gondolja úgy, hogy itt az ideje befejezni a háborút. Ezzel szemben a zsidó válaszadók 43 százaléka, az arabok 5 százaléka – a teljes minta 36 százaléka – úgy gondolja, hogy folytatni kell a hadjáratot – írja a The Jerusalem Post.
Arra a kérdésre, hogy mi az elsődleges ok, amiért véget kell vetni a háborúnak, az izraeliek, vagyis az összes megkérdezett 53 százaléka azt válaszolta: a harcok folytatása “veszélyezteti a túszok” életét. Ezzel az állítással a zsidók 56 százaléka, az arabok 45 százaléka ért egyet.
A második leggyakoribb válasz – a megkérdezettek 16 százalék indokolta ezzel a gázai hadjárat leállításának szükségességét -: a politikai és katonai vezetésnek az északi frontra kell összpontosítania.
A zsidók 15 százaléka, az arabok 11 százaléka szerint: „a harcokkal elértek mindent, amit csak lehetett”.
A hétfői közvélemény-kutatás azt is vizsgálta, hogy a közvélemény szerint mi legyen a háború „elsődleges célja”, ha a túszok hazahozatala és a Hamász megdöntése között kellett választani.
Az izraeliek mintegy 77 százaléka mondta azt, hogy a túszok hazahozatalának elsődleges prioritásnak kell lennie, míg mindössze 12 százalékuk tartotta ennél is fontosabbnak a Hamász megdöntését.
Január óta folyamatosan emelkedik azoknak a száma, akik a túszok hazahozatalát tartják fontosabbnak, mint a Hamász megbuktatását.
A felmérés a palesztinok saját államhoz való jogával kapcsolatos izraeli álláspontot is vizsgálta. A teljes minta mintegy 39 százaléka mondta azt, hogy a palesztinoknak joguk van saját államhoz, míg 52 százalék szerint nincs.
A válaszadó zsidóknak csak 28 százaléka gondolta úgy, hogy a palesztinoknak joguk van saját államhoz, míg 61 százalékuk szerint nincs.
A zsidó lakosság válaszait politikai irányultság szerinti bontásban vizsgálva kiderült: a baloldali izraeliek nagy többsége (73 százalék) úgy véli, hogy a palesztinoknak joguk van saját államukhoz, míg a középen állók 39 százaléka, a jobboldaliaknak pedig csak 12 százaléka gondolta így.
Az előrehozott választással kapcsolatos kérdésre az izraeliek 47 százaléka azt válaszolta: még idén, 2024-ben új választást kellene kiírni. 16 százalék szerint 2025-ben kellene voksolni, míg 33 százalék pedig úgy véli, hogy a kormánynak ki kell töltenie a teljes mandátumát, és csak 2026-ban kellene választásokat tartani.
A válaszadókat arra kérték, hogy egy egytől ötig terjedő skálán értékeljék a túsztárgyalásokban részt vevők teljesítményét. A zsidók körében Benjamin Netanjahu miniszterelnök átlagosan 2,34-es osztályzatot kapott a maximális ötből. Az arabok körében ez az átlag 1,36 volt. A teljes mintában 2,17 volt a miniszterelnök pontszáma.
A fegyverszünet érdekében közvetítő országok átlagosan 2,19 pontot kaptak az ötből, a tárgyalócsoport pedig 2,76-ot.
Ugyan ilyen skálán Joav Gallant védelmi miniszter 2,67-es, Herzi Halevi, az IDF vezérkari főnöke pedig 2,75-ös osztályzatot kapott.
Az összes megkérdezett 76 százaléka négyes vagy ötös osztályzatot adott az IDF harci képességeire. Az IDF etikai magatartását vizsgálva a zsidók 83 százaléka négyes vagy ötös osztályzatot adott, 9 százalékuk hármasra, 6 százalékuk pedig ötből egyesre vagy kettesre értékelt.
Az arab válaszadók 67,5 százaléka ötből egyesre vagy kettesre értékelte az IDF etikus magatartását, 15 százalékuk hármasra, 14 százalékuk pedig négyesre vagy ötösre.
A teljes minta 71 százaléka az IDF etikai magatartását az ötből négy vagy öt pontra értékelte, 10 százaléka háromra, 17 százaléka pedig egyre vagy kettőre.
A felmérésben a válaszadókat arról is megkérdezték: támogatják-e, hogy vizsgálat induljon a katonák ellen „ha felmerül a gyanú, hogy az IDF által fogva tartott gázai palesztinokkal szemben visszaélések történtek”. A zsidók mintegy 61,5 százaléka ellenezte az ilyen vizsgálatokat, míg 34,5 százalékuk támogatta. Az arabok körében 75 százalék támogatta, 21 százalék pedig ellenezte a vizsgálatokat.
A zsidó lakosságon belül jelentős különbségek mutatkoztak politikai hovatartozás alapján:a baloldaliak 76,5 százaléka támogatta, hogy vizsgálják ki az ilyen eseteket, a középen állók 51,5 százaléka támogatta, míg a jobboldaliak 78 százaléka ellenezte ezeket.
