Ritka, „szárnyas démont” ábrázoló ősi pecsétet találtak a Siratófal közelében

Egy 2700 éves pecsétet fedeztek fel, amelyen egy szárnyas alak és héber írás látható. A pecsét az asszíriai befolyásról árulkodik az Első Szentély korában Jeruzsálemben.

A Templom-hegy déli falának közelében egy, a zsidó Első Szentély időszakából származó, mintegy 2700 évvel ezelőtti kőpecsétet fedeztek fel – jelentette csütörtök reggeli sajtóközleményében az Izraeli Régiségügyi Hatóság (IAA).

A „rendkívül ritka és szokatlan kőpecsét… amely paleo-héber írással felírt nevet és egy szárnyas alakot tartalmaz”,

fekete kőből készült, és „az egyik legszebbnek tartják, amelyet valaha az ókori Jeruzsálemben végzett ásatások során felfedeztek”

– közölték az ásatásokat vezető Dr. Yuval Baruch és Navot Rom.

A pecsétet amulettként, valamint dokumentumok és oklevelek aláírására használták. A pecsét közepén látható figura szárnyakat visel. Az alak csíkos inget és kalapot vagy koronát visel, a pecséten található paleohéber írás pedig a következő: „Jehóézernek Hoshajahu fiának”.

„Ez egy rendkívül ritka és szokatlan felfedezés. Ez az első alkalom, hogy egy szárnyas dzsinnt – egy védelmező mágikus alakot – találtak az izraeli régészek.

Szárnyas démonok alakjai ismertek az i. e. 9-7. századi neoasszír művészetben, és egyfajta védelmező démonnak számítottak” – mondta Dr. Filip Vukosavovic, az IAA régésze és asszírológusa.

Az izraeli régészek által felfedezett pecsét.

A kutatók úgy vélik, hogy az amulettként használt pecsétet egy olyan személy viselte, aki „vezető pozíciót töltött be Júda királyságának közigazgatásában”. A hatalom jelképét megtestesítő amulettet „nagyon magas művészi színvonalon” készítették – magyarázta Dr. Vukosavovic.

Prof. Ronny Reich, a Haifai Egyetem munkatársa megjegyzi, hogy „a betűk formáját és az írást más jeruzsálemi héber pecsétek és agyagpecsétlenyomatok formájával összehasonlítva megállapítható, hogy a démon gondos vésésével ellentétben a nevek felírása a pecsétre hanyagul történt. Nem kizárt, hogy talán maga Jehóézer vésette a neveket a tárgyra”, ami személyes kapcsolatot sugallhat a pecsét tulajdonosa és a készítése között.

„Ez újabb bizonyítéka annak, hogy ebben az időszakban léteztek olvasási és írási képességek”

– tette hozzá Dr. Baruch, megkérdőjelezve azt az elképzelést, hogy az írástudás a társadalom elitjére korlátozódott.

Dr. Baruch szerint a 2700 évvel ezelőtti emberek legalább alapszinten rendelkeztek a kereskedelmi tevékenységekhez szükséges írás- és olvasási készségekkel. Dr. Baruch kiemelte a pecsét egyedi kialakítását is, megjegyezve, hogy „a szárnyas férfi alakja a jellegzetes neoasszír stílusban egyedülálló és nagyon ritka. Az egész régiót meghódító Asszír Birodalom hatása itt egyértelműen megmutatkozik”.

A ritka pecsétet szeptember 4-én mutatják be a nyilvánosságnak a 25. éves „Dávid városának kutatási konferenciáján” Jeruzsálemben, amely további betekintést nyújt Júda történetébe az Első Szentély időszakában.

Kétezer évvel az IDF előtt – az ókor rettegett zsidó harcosai

Martin Hengel történész egyenesen a késő középkori Európa svájci zsoldosaihoz (a kor elitkatonáihoz) hasonlítja az ókori Közel-Kelet zsidó harcosait.

A Bibliában is szereplő katonai tábort találtak Jeruzsálemben

Új régészeti technika alkalmazásával találtak rá Jeruzsálemben az asszírok ősi katonai táborára.