Ali Khamenei iráni Iszlám Köztársaság legfelsőbb vezetője egy szerdai jelentés szerint közvetlen csapást rendelt el Izraelre Iszmail Haníje Hamász-vezér likvidálása miatt, miközben ő és más magas rangú iráni tisztségviselők választ esküdtek a palesztin terrorszervezet vezetőjének Teheránban elkövetett merényletére.
A New York Times három meg nem nevezett, az ügyről tájékozott iráni tisztviselőre – köztük a Forradalmi Gárda két tagjára – hivatkozva arról számolt be, hogy Khamenei az utasítást a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács rendkívüli ülésén adta ki, amelyet nem sokkal Haníje meggyilkolásának szerda reggeli bejelentése után tartottak.
Az utasítás részeként a tisztviselők szerint Khamenei azt mondta az Iszlám Forradalmi Gárda és az iráni hadsereg parancsnokainak, hogy készítsék elő mind a támadási, mind a védelmi terveket
„arra az esetre, ha a háború kiterjedne, és Izrael vagy az Egyesült Államok csapást mérne Iránra”.
Izrael nem kommentálta az incidenst, amely szerint Teheránban precíziós légicsapással likvidálták a Hamász palesztin terrorszervezet vezetőjét, Iszmail Haníjét, aki az új iráni elnök beiktatására érkezett katari luxusszállodájából az iráni fővárosba.
Mivel Izrael magas készültségben van egy esetleges válaszcsapás miatt, Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerda este a nemzethez intézett beszédében figyelmeztetett, hogy „kihívásokkal teli napok állnak előtt” áll az ország, de fogadkozott, hogy a zsidó állam „minden forgatókönyvre készen áll”, és „nagyon súlyos árat fog fizetni az ellene irányuló bármilyen agresszióért”.
Netanjahu Haníjét nem említette.
Khamenei kedden, néhány órával meggyilkolása előtt fogadta Haníjét.
„Ezzel az akcióval a bűnöző és terrorista cionista rezsim előkészítette a terepet a kemény büntetés számára, és kötelességünknek tartjuk, hogy bosszút álljunk a véréért, mivel az Iráni Iszlám Köztársaság területén halt mártírhalált”
– fogalmazott a legfőbb iráni vezető a likvidálásról szóló, az iráni állami média által közvetített nyilatkozatában.
A New York Times által idézett iráni tisztségviselők szerint a mérlegelendő lehetőségek között szerepel egy kombinált drón- és rakétatámadás – hasonlóan a néhány hónappal ezelőtti, Izrael elleni közvetlen támadáshoz – Tel-Aviv és Haifa környéki katonai célpontok ellen, azt mutatva, mintha Irán mindent megtenne azért, hogy ne csapjon le polgári célpontokra.
Az iráni források azt is tudni vélik, hogy
az iszlamista rezsim katonai parancsnokai azt fontolgatják, hogy a támadást a térségben lévő iráni megbízottakkal összehangolva indítják el „a maximális hatás érdekében”, megnevezve Jement, Szíriát és Irakot azon országok között, ahol Irán szövetségesei tevékenykednek.
Irán évtizedek óta használja proxyjait, a Hamászt, a Hezbollahot, a jemeni hútikat és más terrorcsoportokat arra, hogy ők mérjenek csapást Izraelre és ne közvetlenül az iszlamista rezsim kerüljön összetűzésbe a zsidó állammal.
Áprilisban azonban először reagált közvetlenül arra, hogy egyik magas rangú tábornokát megölték egy Izraelnek tulajdonított csapásban Bejrútban. Ezt követően Irán több száz rakétát és drónt lőtt ki Izraelre, amelyek közül szinte mindet sikerült Izraelnek elfognia, köszönhetően a fejlet légvédelmi rendszer mellett olyan szövetségesek a térségben tartózkodó egységeinek, mint Nagy-Britannia, Franciaország és néhány arab állam, természetesen az Egyesült Államok mellett.
Az első közvetlen iráni támadásban ezért csak kisebb károk keletkeztek és egy fiatal beduin lány súlyosan megsérült a lehulló repeszek miatt.
Az iráni legfelsőbb vezető, Khamenei kijelentéseire Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kijelentette, hogy az USA „minden bizonnyal segíteni fog Izrael védelmében”, ha a regionális konfliktus Haníje és Fuad Shukr, a Hezbollah parancsnokának halálát követően eszkalálódna.
„Nem akarjuk, hogy ilyesmi történjen” – mondta Austin egy Fülöp-szigeteki sajtótájékoztatón. „Keményen fogunk dolgozni annak érdekében, hogy biztosítsuk, hogy olyan dolgokat teszünk, amelyek segítenek csökkenteni a feszültséget és diplomáciai utakon keresztül kezelni a problémákat”.
Austin hozzátette, hogy nem hiszi, hogy egy szélesebb körű háború a Közel-Keleten „elkerülhetetlen” volna.
Szintén szerdán Austin telefonon beszélt Joav Gallant izraeli védelmi miniszterrel, a beszélgetésben egy forrás szerint szó esett a Hezbollahról és Libanonról is. Sem a Pentagon, sem a védelmi minisztérium jegyzéke azonban nem említette Haníjét, mivel
az Egyesült Államok azt mondta, hogy „nem tudott a célzott merényletről és nem is vett részt benne”, az izraeli kormány ragaszkodik ahhoz, hogy nem kommentálja az ügyet.
A Pentagon ugyanakkor azt közölte, hogy a két védelmi tisztviselő „megvitatta az Izraelt fenyegető veszélyeket, amelyeket egy sor Irán által támogatott terrorista csoport jelent”, Austin pedig
„megerősítette az Egyesült Államok rendíthetetlen elkötelezettségét Izrael biztonsága és az önvédelemhez való joga mellett”.
