„Beláthatatlan következményekkel járó hiba” – így értelmezte a diplomáciai világ azt a tényt, hogy Pedro Sánchez kormánya egyenesen „népirtással” vádolta Izraelt.
A vád mind a Sumar, mind a PSOE minisztereinek szájából elhangzott, bár a héten a külügyminiszter, José Manuel Albares megpróbálta bagatellizálni a kijelentéseket, biztosítva, hogy ezek csupán „személyes vélemények”, amelyek semmiképpen sem hivatalos álláspontot jelentenek.
A spanyol külügyminisztérium ugyanis belső csatornákon keresztül arra kérte a minisztereket, hogy ne használják továbbá a „népirtás” kifejezést:
ez ugyanis megnyitja az utat a Gázai övezetben élő palesztinok előtt, hogy menedékjogot kérjenek Spanyolországba.
A Spanyol Legfelsőbb Bíróság döntése pedig arra kötelezné a külügyminisztériumot, hogy ilyen esetekben a menedékkérőt felültesse egy Spanyolországba tartó repülőgépre.
Ha Spanyolország hivatalosan elismerné, hogy Gázában egy emberi csoport faji, vallási vagy nemzetiségi alapon történő szisztematikus kiirtása vagy megsemmisítése zajlik, akkor a definíció szerint bárki, aki Gázában él, vagy akinek sikerült elhagynia azt, megjelenhet a spanyol nagykövetségen vagy konzulátuson Izraelben, Egyiptomban, Jordániában, Libanonban vagy bármely más országban, és sürgősen menedékjogot kérhet.
Ahogyan arról lapunk is beszámolt, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) és a Gázai övezetet ellenőrző Hamász iszlamista terrorszervezet is üdvözölte, hogy Spanyolország, Írország és Norvégia is nemrég elismerte a Palesztin Államot.
Husszein es-Sejk, a PFSZ főtitkára az X-en történelmi pillanatnak nevezte a három állam döntését, melyet
„a palesztin nép hosszú évtizedeken át tartó küzdelme, szenvedése, fájdalma (…) előzött meg”.
A Gázai övezetben 2007 óta hatalmon lévő Hamász közleményében a bejelentést fontos lépésnek nevezte „a palesztin nép földhöz való jogához”, kiemelve Jeruzsálemet, mint a palesztin állam fővárosát, s felszólította a világ többi országát, csatlakozzanak a diplomáciai gesztushoz.
