Jose Manuel Albares külügyminiszter megerősítette azokat a híreket, amelyek szerint elutasították a Marianne Danica kérelmét, hogy május 21-én kiköthessen Cartagena kikötőjében.
Spanyolország csütörtökön elutasította a kérelmet, hogy engedélyezze egy Izraelbe tartó, fegyvereket szállító hajó kikötését az ország délkeleti részén fekvő Cartagena kikötőjében.
A spanyol EFE beszámolója szerint a hajó Indiából indul Izraelbe.
A beszámoló szerint a „Marian Danica” nevű hajó mintegy 27 tonna robbanóanyagot szállít az indiai Madras városából. Spanyolország külügyminisztere, Jose Manue Albares elmondta, hogy a spanyol kikötőkben való kikötési engedély megtagadása összhangban van Spanyolország politikájával, amely a gázai háború októberi kitörése óta megtiltja az Izraelbe irányuló fegyverszállításokat. Bejelentette, hogy a kormány politikája az lesz, hogy „elutasít minden olyan hajót, amely fegyvert szállít Izraelbe, és spanyol kikötőben akar kikötni”.
Megerősítette azt is, hogy ez az első alkalom, hogy ilyen történt.
„Ez az első alkalom, mert ez az első alkalom, hogy azonosítottunk egy olyan hajót, amely fegyverszállítmányt szállít Izraelbe, és meg akar állni egy spanyol kikötőben. Az a politikánk, hogy nem adunk ki új kiviteli engedélyeket Izraelbe szánt hadianyagokra” – mondta Albares Brüsszelben.
Nem ez volt az első alkalom, hogy Spanyolország Izrael-ellenes lépést tett.
Éppen a múlt héten a spanyol kormány szociális jogokért felelős minisztere, Pablo Bustinduy, aki a szélsőbaloldali Sumar párt tagja, levelet küldött az Izraelben működő spanyol vállalatoknak, és felszólította őket, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy tevékenységük
„ne járuljon hozzá a palesztinai gyilkosságokhoz vagy az emberi jogok megsértéséhez”.
Az X közösségi médiaplatformon írt bejegyzésében hozzátette: „egyetlen gazdasági szereplő sem járulhat hozzá a palesztin lakosság emberi jogainak megsértéséhez”.
A spanyol miniszter felszólította a vállalatokat, hogy értékeljék át tevékenységüket, és növeljék az Izraelben folytatott üzleteiket övező átláthatóságot. Hozzátette, hogy „a vállalatoknak tájékoztatniuk kell a kormányt az emberi jogok megsértésének kockázatáról Palesztinában”, akár a Gázai övezetben, akár Ciszjordániában.
