Interjút adott az Indexnek Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, akit a lap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen előadást taró Mahmúd Ahmadinezsád meghívásának körülményeiről is kérdezett.
A számos kérdést, így a magyar-kínai kapcsolatokat is részletesen tárgyaló interjúban esett szó az iráni elnök nagy vihart kavart budapesti látogatásáról.
Mint arról lapunk is beszámolt ugyanis, a múlt héten környezetvédelmi témában tartott zárt körű előadást Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök. Sajtóorgánumoknak a Külügyminisztérium és a Miniszterelnökség is azt jelezte, nem tudott a látogatás tényéről és hangsúlyozták, hogy Ahmadinezsádot nem fogadta magyar politikus.
Az Index megkérdezte a miniszterelnök politikai igazgatóját, hogy mi a véleménye a volt iráni elnök látogatásáról, amivel kapcsolatban számos zsidó szervezet és más egyház, így az EMIH, a Mazsihisz, a MAOIH és a Hit Gyülekezete is tiltakozott.
Orbán Balázs válaszában kifejtette, hogy
„Az egyetemi szabadság része, hogy kit hívnak meg előadni. Az egyetemnek az a feladata, hogy minden olyan országgal kapcsolatokat alakítson ki, amellyel Magyarország diplomáciai kapcsolatban áll.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egyet kell érteni a meghívottak által képviselt nézetekkel.”
Arra a kérdésre, hogy a Miniszterelnökség megkérdezte-e a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát, Deli Gergelyt, hogy mi volt a céljuk Mahmúd Ahmadinezsád meghívásával, Orbán Balázs azt válaszolta, hogy
„Az egyetem rektora úgy járt el, ahogy ebben a helyzetben el kellett járnia”.
Végül a lap munkatársa arra volt kíváncsi, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója mit üzen a volt iráni elnök látogatásával kapcsolatban tiltakozó magyarországi zsidó szervezeteknek és az izraeli nagykövetségnek, melyre Orbán Balázs határozott választ adott:
„Azt, hogy egyetértünk velük, csak annyit kérünk, hogy „lássanak is”.
Magyarországon van a leginkább Izrael-barát politikát folytató kormány Európában”.
Kifejtette, hogy a kormány
„támogatja a zsidó közösségeket és elismeri Izrael jogát az önvédelemhez. Most is – nagyon kevés ország mellett – Izrael oldalán szavaztunk az ENSZ-ben”.
Hozzátette
„A holokausztot a 20. század sötét rémtettének tekinti.
Ez olyan axióma, amelytől sem a kormányzatban, sem a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen nem megengedett az eltérés, és nem is fordul elő”.