Kevés olyan magyar terméknek van olyan jó híre a világban, mint a tokaji aszúnak, melyet nem hiába neveznek a „borok királyának, a királyok borának”, mely találó név a legendák szerint XV. Lajos francia királyhoz köthető.
Talán érdekes lehet, de ezt a tokaji nedűt nem csupán kedvtelésből fogyasztották, hanem időnként az orvos írta vényre. 1896-ban Willy Rothschild bárónak is tokajit rendelt az orvosa, azonban mivel a borospincéjében nem tartottak kóser aszút, ezért a báró inkább lemondott a kezelésről.
Köztudott volt, hogy Willy Rothschild mennyire ragaszkodik a Tóra törvényeihez, így a kóserság szabályaihoz is.
Jámborsága oly nagy volt, hogy utazásai alkalmával mindig saját edényeit is elcsomagoltatta.
Amikor hosszabb ideig Amszterdamban volt kénytelen időzni, akkor szállodájában külön konyhát rendeztetett be, de történt olyan is, hogy a király hívta meg vacsorára, de ő nem fogyasztott a fejedelmi fogásokból, mert azok rituális szempontból nem voltak tiszták… Ezek ismeretében egyáltalán nem meglepő, hogy határozott nemmel válaszolt a tréfli tokajira is.
Amikor a történet a fülébe jutott egy Worsbacher nevű frankfurti zsidónak, a kereskedő négy üveg kóser tokajit küldött a bárónak, s jókívánságot mielőbbi felgyógyulására. A Rothschild báró pedig cserébe 5000 márkát postázott Worsbachernek, hogy ossza szét a szegények között, neki pedig egy déligyümölcsökkel megrakott míves ezüsttállal kedveskedett, rajta egy régi héber mondással, mely magyarul így hangzik:
„Egy barátságos cselekedet gyakran többet ér, mint a jótékonyság.”
Ez a cikk eredetileg a Zsido.com oldalán jelent meg.
