Az izraeli védelmi minisztérium éves jelentése feltárta Izrael sajátos függőségét az amerikai katonai segélyektől, amelyek különösen a lőszerutánpótlás tekintetében jelentenek problémát.
Izraelnek a gázai háborúban az amerikai katonai segélyektől való drámai függőségét mutatja a pénzügyminisztérium főkönyvelője által közzétett éves költségvetési jelentés. A jelentésből kiderül, hogy 2023 negyedik negyedévében a védelmi minisztériumnak a háború miatt összesen 18 milliárd sékel értékben voltak nem tervezett kiadásai.
Ebből mintegy 7,8 milliárd sékel (43%) amerikai beszállítókkal kötött szerződések voltak.
A fennmaradó 10,2 milliárd sékel izraeli vállalatokkal kötött szerződésekből állt.
E szerződések egy része csak a jövőben fog teljesülni, ami azt jelenti, hogy Izrael függősége az Egyesült Államoktól az elkövetkező években várhatóan minden forgatókönyv szerint folytatódik. Ezen kívül az adatok ismét megmutatják, hogy Izrael mennyire kifejezetten magára az USA-ra támaszkodik, nem pedig „a világra”, ezért az elmúlt hetekben elhangzó amerikai fenyegetések, miszerint egy nem koordinált Rafah-művelet esetén leállítják a katonai felszerelések Izraelnek történő eladását, rendkívül jelentősek.
Hogyan néz ki a 2023 negyedik negyedévében „szokatlan beszerzésekként” definiált szerződések bontása?
Ezek közül mintegy 10,35 milliárd sékel különböző típusú lőszerekre és fegyverekre vonatkozott.
A védelmi minisztérium négy különböző szerződést írt alá „lőszerekre” – ez elsősorban a gyalogsági erők által használt lőszerekre utal, beleértve a tüzérségi lövedékeket és a harckocsi lőszereket, a csapatok számára szánt lőszereket és egyebeket.
Ezek a szerződések magukban foglalják a lőszerek beszerzését helyi beszállítóktól összesen 3,06 milliárd sékel értékben, és az amerikai hadseregtől összesen 2,62 milliárd sékel értékben, valamint egy meg nem nevezett amerikai cégtől összesen 144 millió sékel értékben.
Az a tény, hogy a védelmi minisztériumnak a gázai háború kitörése után kötött szerződéseinek jelentős része lőszer vásárlására irányult, megerősíti azokat a korábbi jelentéseket, amelyek szerint
az IDF kénytelen volt átállni „lőszer-gazdaságosságra” a légi és szárazföldi műveletek során,
hogy megőrizze a lőszerkészleteket mind a gázai harcok folytatására, mind az északi határon zajló teljes körű háború esetére.
A lőszerek fokozott felhasználása a gázai és az ukrajnai háborúkban ahhoz vezetett, hogy a különböző lőszerfajtákból globális hiány lépett fel, ami megnehezítette az IDF és a védelmi minisztérium számára a további készletek beszerzését.