A Gázában tevékenykedő nemzetközi segélyszervezetek elleni légicsapás egy szörnyű tragédia, de a háborúkban ezek a dolgok sokkal gyakrabban előfordulnak, mint gondolnánk. Robert C. Castel jegyzete.
1997 és 2022 között a nemzetközi segélyszervezetek 2675 dolgozója vesztette életét. Ezek közül 1590 eset, vagyis közel 60% egyértelműen bizonyított.
Az utóbbi negyed évszázad éves átlaga 150 incidens körül mozog. Vagyis az elmúlt 25 év minden második, harmadik napján újra és újra megtörtént az, aminek nem kéne megtörténnie.
Ergo a tegnapelőtti szomorú gázai incidens nem fekete hattyú, nem fehér holló és nem tartozik egyéb ornitológiai kategóriába sem.
Ennek ellenére, amikor Izraelről vagy éppen Magyarországról van szó, akkor bizonyos körökben az egyetlen elfogadható hangnem a döbbent felháborodás.
Amihez persze a kettős mérce adja a kísérőzenét.
Azokat, akik most döbbent felháborodást tettetnek, megkérdezném, hogy hol voltak, amikor 14-en vesztették életüket és 35-en megsebesültek egy amerikai légicsapás következtében Kunduzban, Afganisztánban?
És hol voltak, amikor Hama mellett Szíriában 9-en vesztették életüket egy orosz légicsapás következtében?
És hol voltak a többi 2668, a harcokban odaveszett segélyszervezeti dolgozó esetében, akik kivételesen nem a tegnapelőtti izraeli légicsapásban vesztették életüket?
Ha 2668 alkalommal nem emelték fel a hangjukat, akkor nem értem, hogy miért pont a 2669-ik alkalommal kéne odafigyelnünk rájuk?
