Újabb kémszoftvereket gyártó izraeli cég kapott amerikai szankciókat a nyakába

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Az Egyesült Államok és Izrael közötti számos nézeteltérés közepette az amerikai külügyminisztérium kedden hivatalosan szankcionálta az Intellexa kiberkémszoftvereket gyártó cég jelenlegi vezérigazgatóját, valamint a hozzá kapcsolódó szervezeteket – írja a The Jerusalem Post.

2021-ben az amerikai kereskedelmi minisztérium kiadott egy feketelistát, hogy megakadályozza a kiberbűnözéssel foglalkozó izraeli cégek üzleti tevékenységét az Egyesült Államokban. A lista ugyanakkor nem akadályozta meg az Amerikába való utazást, és nem eredményezett szankciókat az olyan cégek és országok ellen, amelyek üzletelnek ezekkel a cégekkel az Egyesült Államokon kívül.

Az Intellexa 2023 júliusában került fel Amerika feketelistájára (a Pegazust forgalmazó NSO Group szintén szerepelt ezen a listán).

A mostani szankciók a volt izraeli hírszerző Tal Dilian, társa, Sara Aleksandra Fayssal Hamou és Dilian három vállalkozása ellen azonban sokkal súlyosabbak és szélesebb körűek, mint a korábbiak.

A szankciók bevezetését azzal indokolták, hogy Amerika kész szembeszállni az olyan kémszoftverekkel foglalkozó izraeli cégekkel, amelyek „üzleti tevékenységük során átlépnek bizonyos határokat”, amelyeket az Egyesült Államok „az emberi jogok és a demokratikus értékek aláásásának” tart.

Példátlan: Amerika szankciózza a Vaskupola alkatrészeit gyártó izraeli céget!

A szankciókók kivetéséről és a vizsgálat megindításáról szóló döntés előtt értetlenül állnak az izraeli tisztviselők.

Dilian egykor az NSO egyik leányvállalatának alapítója volt, de majdnem egy évtizeddel ezelőtt saját céget alapított, és létrehozta az Intellexát.

Diliant azóta megvádolták már azzal, hogy előszeretettel üzletel autoriter államokkal, és még azokat a részleges intézkedéseket sem vezette be cégénél, amelyeket az NSO az emberi jogok megsértésének mérséklésére – vagy legalábbis a vállalatnak e jogokat megsértő ügyfelei által okozott kockázat mérséklésére – próbált alkalmazni.

A Carnegie Endowment for International Peace 2023. március 14-i átfogó jelentésében kiemelte Dilian tehetségét annak kapcsán, hogy az Intellexa nyomon követése és megbüntetése szinte lehetetlen a hatóságok részéről.

A Carnegie Endowment jelentése akkoriban megállapította azt is, hogy az EU reménytelenül megosztott azok között az országok között, amelyek törekednek a kiberbűnözéssel foglalkozó cégek nagyobb felügyeletére, szemben az olyan országokkal, mint Bulgária, Ciprus, Görögország, Magyarország, Olaszország és Málta, amelyek ezen cégek „menedékei”, és gyakran igyekeznek még több ilyen céget bevonzani.

Az iszlamista rezsim kiberosztagai is beszálltak az Izrael elleni háborúba

A Mirosoft elemzői szerint az iráni kiberhadviselésnek négy célja van.

“Újabb kémszoftvereket gyártó izraeli cég kapott amerikai szankciókat a nyakába” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Ez megint egy ragyogó példája annak a teljesen életidegen nonszensznek, ami eredetileg Voltaire szájából hangzott el: „Semmivel nem értek egyet abban, amit mondasz, de feláldoznám az életemet azért, hogy szabadon elmondhasd.” (Kár, hogy maga rácáfolt erre, amikor emiatt az élete esetleg veszélybe kerülhetett emiatt, és ezért Angliába menekült, anno.)
    Tehát: a z információ szerzés ilyen módját megtiltjuk, bár ezt az ellenfeleink használják ellenünk, ami a vesztünket okozhatja. Megtiltjuk, mert valakik visszaélhetnek ezzel és ez ellen elvi kifogásink vannak, azon az áron is, hogy ezzel „az életünket adjuk”.
    Mert nekünk elveink vannak, amik többet érnek az életnél.
    Mindezt ahelyett, hogy azok ellen lépnének fel, akik valóban visszaélnek ezzel az információszerzési lehetőséggel.

    • Igazából az USA a Pollard ügy óta kicsit jobban odafigyel a zsidó kémekre.
      Bár már ők sem a régiek.
      A Rosenberg házaspárból még rostonsültet csináltak.
      Pollardot meg már csak bezárták , mint a malacot.
      Ez a rettenetes aggódás meg roppant szívszaggató és teljesen érthető is !.
      Lenne.
      Ha nem éppen Izrael lőtte volna szét az USS Liberty-t …

  2. Természetesen a fegyvergyártás ( beleértve a honi fegyvergyártást -és eladást) ellen nincs kifogása az USA-nak, pedig az nyilvánvalóan veszélyesebb holmi telefonos szoftvernél. Nincs kifogása az általános lehallgatások ellen sem, sőt ennek alkalmazhatóságát törvénybe is iktatták (Patriot act), ha azt maguk használják.
    Maguk foglalkoznak vastagon hírszerzéssel és telefon-lehallgatással. De itt most hirtelen nagyon aggódnak – miért is?

    Az meg, hogy a „Virradat” hajdani nyilas lap megsárgult példányain szocializálódott itteni senkik hogyan próbálnak valami féle antiszemita szikrát kicsiholni ilyesmiből is, csak szánalmas és röhejes.