Az Egyesült Államok és Izrael közötti számos nézeteltérés közepette az amerikai külügyminisztérium kedden hivatalosan szankcionálta az Intellexa kiberkémszoftvereket gyártó cég jelenlegi vezérigazgatóját, valamint a hozzá kapcsolódó szervezeteket – írja a The Jerusalem Post.
2021-ben az amerikai kereskedelmi minisztérium kiadott egy feketelistát, hogy megakadályozza a kiberbűnözéssel foglalkozó izraeli cégek üzleti tevékenységét az Egyesült Államokban. A lista ugyanakkor nem akadályozta meg az Amerikába való utazást, és nem eredményezett szankciókat az olyan cégek és országok ellen, amelyek üzletelnek ezekkel a cégekkel az Egyesült Államokon kívül.
Az Intellexa 2023 júliusában került fel Amerika feketelistájára (a Pegazust forgalmazó NSO Group szintén szerepelt ezen a listán).
A mostani szankciók a volt izraeli hírszerző Tal Dilian, társa, Sara Aleksandra Fayssal Hamou és Dilian három vállalkozása ellen azonban sokkal súlyosabbak és szélesebb körűek, mint a korábbiak.
A szankciók bevezetését azzal indokolták, hogy Amerika kész szembeszállni az olyan kémszoftverekkel foglalkozó izraeli cégekkel, amelyek „üzleti tevékenységük során átlépnek bizonyos határokat”, amelyeket az Egyesült Államok „az emberi jogok és a demokratikus értékek aláásásának” tart.
Dilian egykor az NSO egyik leányvállalatának alapítója volt, de majdnem egy évtizeddel ezelőtt saját céget alapított, és létrehozta az Intellexát.
Diliant azóta megvádolták már azzal, hogy előszeretettel üzletel autoriter államokkal, és még azokat a részleges intézkedéseket sem vezette be cégénél, amelyeket az NSO az emberi jogok megsértésének mérséklésére – vagy legalábbis a vállalatnak e jogokat megsértő ügyfelei által okozott kockázat mérséklésére – próbált alkalmazni.
A Carnegie Endowment for International Peace 2023. március 14-i átfogó jelentésében kiemelte Dilian tehetségét annak kapcsán, hogy az Intellexa nyomon követése és megbüntetése szinte lehetetlen a hatóságok részéről.
A Carnegie Endowment jelentése akkoriban megállapította azt is, hogy az EU reménytelenül megosztott azok között az országok között, amelyek törekednek a kiberbűnözéssel foglalkozó cégek nagyobb felügyeletére, szemben az olyan országokkal, mint Bulgária, Ciprus, Görögország, Magyarország, Olaszország és Málta, amelyek ezen cégek „menedékei”, és gyakran igyekeznek még több ilyen céget bevonzani.
