Fontos az azonnali segítségnyújtás a rendkívüli helyzetekben, Magyarország az ukrajnai háború kitörésének másnapjától kezdve a zsidó közösséggel összefogva mentett és ment ukránokat, ukrajnai zsidókat és mindenkit, aki veszélybe kerül – jelentette ki Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos Brüsszelben csütörtökön.
Az Európai Bizottság épületében Testvérem őrzője vagyok-e? címmel rendezett kiállítás megnyitóján a magyar biztos leszögezte, hogy az ukrajnai zsidó közösség számára nyújtott segítség ez idáig észrevétlen és láthatatlan volt. Szavai szerint azonban fontos elmondani azt, hogy az ember mire képes, és megmutatni, hogy példaként szolgálhasson másoknak.
Elmondta, hogy az ukrajnai zsidó közösség arra kérte Magyarországot, hogy nyújtson segítséget a közösség tagjainak kimenekítéséhez. Magyarország meghallgatta ezt a kérését – emelte ki.
A kiállítás bemutatja, hogy Magyarország nemcsak összefogott a zsidó közösséggel a segítségnyújtásban, nemcsak arról szól, hogy a zsidó közösség életeket ment Ukrajnában, hanem arról is, hogy Magyarország a zsidó közösséggel együtt mentett és ment ukránokat, ukrajnai zsidókat és mindenkit, aki veszélybe kerül.
„A kiállítás az emberi szenvedés oldaláról mutatja be a háborút. Az emberi szenvedést látniuk kell azoknak is, akik csak messziről nézik az ellenségeskedést”
– fogalmazott.
„Az érintettek menedékre leltek és biztonságban vannak Magyarországon” – tette hozzá Várhelyi Olivér.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija elmondta, a kiállításon bemutatott egyéni történetek olyan különleges példái a segítségnyújtásnak, amelyek mind az összefogásról szólnak.
Összefogásról európai és izraeli zsidó szervezetek között, összefogásról az Európai Unióval, valamint a magyar kormánnyal, mely már a háború második napján segítő kezet nyújtott a veszélyeztetett ukrajnai magyar közösség tagjainak – mondta.
„A kiállítás bizonyítja, hogy összefogással, békét akarva, sokan és sokat tudunk tenni egymásért”
– fogalmazott Köves Slomó, majd hozzátette: a kiállítás címéül szolgáló bibliai idézet arra emlékeztet, hogy mindannyiunknak felelősséget kell vállalnunk egymásért.
„Emberi tulajdonság megszokni a nehéz és drámai helyzeteket. Az ukrajnai háború második évfordulóján rendezett kiállítás arra emlékeztet, hogy nem szabad fásulttá válni. Emlékezni kell arra, hogy a háború minden nap folytatódik.
Emlékezni, hogy a rászorulókat meg kell segíteni, hogy észhez kell téríteni a világot és megpróbálni a béke irányába terelni”
– tette hozzá Köves Slomó.
Bíró Ákos, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség levéltárának igazgatója az MTI-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy a magyar kormány a balatonőszödi volt kormányüdülőt bocsátotta az Ukrajnából elmenekült zsidók befogadására.
A helyszín már legalább ötezer embernek biztosított átmeneti vagy hosszú távú menedéket.
A kiállítás a segítségnyújtás három konkrét esetét is kiemeli Magyarországról, Lengyelországból és Németországból, amelyekben zsidó közösségek zsidók és nem zsidók menekítésére fogtak össze a helyi kormányokkal.
Elsősorban azonban a balatonőszödi üdülőben kialakított szálláson lakók történetein keresztül mutatja be a háború kitörése és a menekülés során átéltek mellett a családok ezreinek szétszakítottságát – tette hozzá a levéltár-igazgató.
