A 2022 novemberi választások eredményeképpen megalakult, a parlamentben 64 mandátummal rendelkező jobboldali kormány első éve kudarcokkal teli. A nagy reményekkel és tervekkel induló kabinet igazságügyi reformja belebukott a kompromisszumokba és a gazdasági elit által pénzelt tüntetésekbe.
Ahogy a külső ellenséggel, a Hamasszal és a PFSZ-el engedékeny volt, úgy a belső ellenzékkel szemben sem tudott határozottan fellépni.
A szombat esti tüntetéseknél is erősebb ellenfél, a „Bagac” (בית המשפט הגבוה לצדק) a Legfelsőbb Bíróság, rendre bebizonyította, hogy hatalma sokkal nagyobb, mint a kormányé és a parlamenté.
A nép választott képviselőiből álló Knesszet (az izraeli parlament neve) hozhat bármilyen törvényt, 15 kinevezett bíró azt bármikor megsemmisítheti! Ebben semmi nem akadályozhatja meg őket, akkor is az ő szavuk az utolsó és megfellebezhetetlen, ha döntésüknek semmilyen törvényi alapja nincs, csupán a szubjektív „ésszerűség”.
A legfelsőbb bíróság elnöke Esther Hayut tavaly novemberben betöltötte a 70-dik életévét, és ezzel nyugdíjba vonult. Utolsó ítélete annak a parlament által megszavazott törvénynek a megsemmisítése, amely elvette volna a bíróságtól az „ésszerűség”- alapú indoklást egyes döntéseik kapcsán.
Az Aharon Barak-féle bírói aktivizmus ezzel ért el a legvégső határig, amikor mindennél nyilvánvalóbb, hogy a hatalmi ágak egyensúlya végzetesen megbomlott: a bírói önkény csúcsa, amikor egy-egy ítélethez nem szükséges semmilyen törvényi alap, a testület úgy dönthet ahogy kénye-kedve és ideológia meggyőződése diktálja, és ez ellen nem lehet semmilyen jogorvoslattal élni.
Ezzel a parlament törvényhozó szerepe lenullázódott, a népképviselet, vagyis a demokrácia megsemmisült – Izrael a bírói kaszt diktatúrájává vált.
Tavaly év végén a 15 tagú testületből ketten mentek nyugdíjba: Esther Hayut és Anat Baron (a legfelső bíróság tagjait miután megválasztotta egy többségében bírókból és ügyvédekből álló bizottság, a székükből kirobbantani sem lehet 70 éves korukig). Mindketten a bírói aktivizmus hívei, így most ezzel a döntéssel koronázták meg áldatlan működésüket. A döntés egyébként 8:7 arányú volt – vagyis, nem minden bíró gondolja azt, hogy a legfelsőbb hatalom a bíróké kell legyen.
A döntés sokaknál kiverte a biztosítékot, mert igaz ugyan, hogy a baloldali tüntetések ürügye az igazságügyi reform volt, azt azért a baloldali politikusok is felfogták, hogy ez a döntés az ő bármikori hatalmukat is kérdésessé teszi. Arról nem is beszélve, hogy háború idején ez egy újabb alkalom a nemzeti egység megbontására. Azt pedig már sok baloldali gondolkodású véleményvezér is belátta, hogy a Hamasz támadásában nagy szerepe volt annak, hogy úgy ítélték meg, Izrael gyenge megosztottságában.
A Bagac bűnlajstroma nem csupán abban merül ki, hogy korlátozta a parlament törvénykezési képességét, hanem számos olyan döntést is hozott, amely befolyásolta a katonák ellenséggel szembeni fellépését.
Az, hogy a gázai határkerítést megközelítő terroristákkal szemben nem használhatták a fegyverüket, október 7-e előtt is okozott gyilkos támadást, katonák életét követelve.
Bár a kormány álláspontja, hogy a háborút előbb meg kell nyerni, és csak azután lehet felállítani egy vizsgálóbizottságot, amely a Hamász támadással szembeni tehetetlenségért felelősek szerepét elemzi, mind a katonai, hírszerzési, mind pedig a kormányzati oldalon, az is nyilvánvaló, hogy ebben a vizsgálatban a vádlottak padján a Bagac bírói is ott kell üljenek, számos, korábbi pozícióban lévő katonai és politikai vezetővel egyetemben.
A közmegítélés eddig sem tartotta a bírókat az igazság bajnokainak, de ezzel a döntéssel elérték a lépcső legalját és mindennél nyilvánvalóbbá tették az alapos igazságügyi reformot szükségességét, a demokrácia visszaállítása érdekében.
Amichay Éva további cikkei itt olvashatóak.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
- 06:13
2020. december 30. - 15:30
2022. január 14. - 10:01
2021. május 6. - 18:46
2019. október 5. - 21:26
2020. április 16. - 19:13
2019. február 10.
