Elképesztő állapotok uralkodnak a bécsi Közép-európai Egyetemen (CEU) – erről számolt be december 5-én az osztrák Zsidó Diákszövetség (JöH). Ellenséges légkörről mindennel szemben, ami Izraelhez és a cionizmushoz kötődik, a zsidó állam démonizálásról és a Hamász terrorjának bagatellizálásáról, sőt ünnepléséről, zsidó hallgatók zaklatásáról. A CEU egyik diákklubjának buliján a “Zionists, get the fuck out!” jelszót skandálták, és egy Dávid-csillagot viselő diákot nyilvánosan megaláztak.
Az ügynek elég szép sajtóvisszhangja volt, a legalaposabban Bernhard Weidinger, a szélsőjobboldalt kutató szakember írt kétrészes posztot a Der Standard blogjára a CEU-ügyről meg az osztrák egyetemek Izrael-ellenessé válásáról, amerikai mintára.
A zsidó diákszövetség két hónapon át (!) próbál időpontot kapni a CEU rektorától, Shalini Randeria azonban nem reagál a megkeresésükre, ehelyett az egyetem még aznap kiad egy név nélküli, nyilván hivatalosnak tekintendő terjengős közleményt arról, hogy a JöH közleménye “mélyen sértő”, hiszen csak “félreértésről” van szó, ők beszélni akarnak a JöH-val. Az egyetem fegyelmi bizottsága a “véleménynyilvánítás szabadságára” hivatkozva elutasítja a zsidó diákok panaszlevelét.
A CEU “komolyan vesz minden antiszemitizmussal kapcsolatos incidenst vagy panaszt”, írja az intézmény, nem tűrik a gyűlöletbeszédet. Amúgy pedig “nem kommentálunk és nem foglalunk állást aktuális ügyekben most és a jövőben sem”.
Ez konkrétan nem igaz, hiszen egyes tanszékek ezt nem egyszer megtették.
Az egyik legnagyobb vihart kavart esetről a CEU nyilatkozata szintén hazudik. Ezt írják: “…az akadémiai szabadság magában foglalja az eltérő véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az ellentmondásos gondolatok kifejtésének szabadságát a jogszerűség és a civilizáltság határain belül. (…) A CEU tanszékei szabadon szervezhetnek és felügyelhetnek sorozatokat, és meghívhatnak különböző intellektuális és politikai álláspontot képviselő előadókat, hogy elősegítsék egy olyan környezet kialakulását, amelyben a különböző tudományos nézőpontok a jogszerűség keretein belül szabadon feltárhatók és megvitathatók.”
Tényleg?
Egyrészt a CEU-n nem lehetne akármit megrendezni. Teljesen nyilvánvaló, hogy sem markánsan Izrael- és cionizmus-párti, sem az amerikai individualizmust és szabadpiaci kapitalizmust ünneplő, sem a woke-kal vagy a szélsőséges gender-elméletekkel kritikus, sem klímaszkeptikus rendezvényt nem szervezhetne egyetlen tanszék sem, ha netán felmerülne valamelyikükben (nem merül fel).
Nézzük akkor, milyen “különbözó álláspontok” szerepeltek november 7-15 között “A jelennel szemben: A múlt és a jövő perspektívái Palesztinával kapcsolatban” c. előadás-sorozatban, amelyet a két szervező közül az egyik, a Bécsi Egyetem vezetése annak egyoldalúsága miatt lemondott.
A másik szervező, az álláspontok különbözőségét hirdető CEU ilyen problémát nem látott, úgyhogy ott szépen megtartották a múlt és a jövő perspektíváit a jelennel szemben.
A közös ezekben a “perspektívákban”, hogy mind Izrael-ellenes:
- a “Palesztina mint feminista kérdés” c. előadást Dr. Layal Ftouni tartotta, ő Izraelt “telepes-gyarmati államnak” tekinti, “apartheiddel” vádolja, és bojkottálná;
- a “Telepes gyarmati uralom Palesztinában” c. szintén árnyalt és kiegyensúlyozott előadás szerzője Dr. Amahl Bishara, aki a fegyveres intifáda híve, terrorszervezeteket támogat a Facebookon, és rendszeresen démonizálja Izraelt a kutatásaiban és a közösségi médiában;
- a “Gáza ostrom alatt: viták a nemzetközi jogról és az ellenállásról” c. sokszínű előadást Dr. Darryl Li tartotta, aki szerint “Palesztinában a rendszerszintű kár nem csupán a diszkrimináció, hanem a kolonializmus”, Izrael pedig messzebb ment az apartheidben, mint anno Dél-Afrika;
- a “Gázát kormányozni” c. előadást pedig Dr. Ilana Feldman tartotta, aki – a többi előadóval együtt – olyan elszánt híve az antiszemita BDS-mozgalomnak, hogy amikor 2020-ban a George Washington University ideiglenes dékánja lett, külön fel kellett szólítani arra. hogy nem támogathat semmilyen Izrael elleni bojkottkövetelést.
És ez csak egyetlen rendezvény volt a CEU életében, a “jogszerűség és a civilizáltság határain belül”.
Az osztrák Zsidó Diákszövetség emellett olyanokról számol be, hogy az egyetem bécsi campusán “a palesztin terrort ünneplik, (…) a zsidó diákok ezért nem mutathatták ki nyíltan zsidó identitásukat vagy Izraelhez fűződő kapcsolataikat”; vagy pl. arról, hogy a CEU WhatsApp chatjein “a terrort dicsőítő tartalmak és üzenetek tömegeit osztották meg, (…) a csoport moderátorai támogatták ezeket az álláspontokat, és kizárták a csoportból az ezeket ellenző zsidó hangokat.”
Az is roppant érdekes, hogy a diákképviselet mailben elküldte minden diákjuknak a „CEU Free Palestine Collective” gyűlöletkeltő levelét, amely „szabadságharcnak” nyilvánítja a Hamász október 7-i terrortámadását és „gyarmati népirtásnak” Izrael gázai fellépését (nem sokkal utána a diákképviselet bocsánatot kért ezért, és elhatárolódott a szövegtől).
Tovább is van, mondjam még? November 27-én hallgatók csoportjai Hamász-pártira térítettek el egy előadást a terrorszervezetről, Randeria rektornő jelenlétében, kikérték maguknak a „terror” szó használatát október 7-re, az egyik izraeli professzor fújolások közepette volt kénytelen elhagyni a termet.
A szólásszabadság jegyében ezek az emberek a mai napig ott tanulhatnak/taníthatnak Bécsben, Soros György magánegyetemén.
Seres László cikkének folytatása itt olvasható.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.