A fekete lyukak, a halott csillagok, amelyek olyan nagy sűrűségűre tömörültek, hogy vonzásuk szó szerint ellenállhatatlan. Egy izraeli egyetem kutatói azonban azt állítják, hogy sikerült a világon először közvetlen bizonyítékot találniuk arra, hogy a rejtélyes objektumot egy felrobbanó csillag, azaz szupernóva hagyta hátra — számol be a Times of Israel.
A Nature című tudományos folyóiratban közzétett áttörés megerősíti azt a régóta fennálló gyanút, hogy a fekete lyukak és a neutroncsillagok (szintén szupersűrű objektum) a robbanással kialvó óriáscsillagok nyomában keletkeznek – mondta a kutatás vezető szerzője, Ping Chen, a rehovoti Weizmann Tudományos Intézet munkatársa.
„A kutatók régóta úgy vélik, hogy egy tömör maradvány keletkezik egy hatalmas csillagrobbanás középpontjában, de közvetlen kapcsolat a szupernóva-robbanások és az újonnan keletkezett tömör objektumok között eddig nem volt kimutatható”
– mondta Chen az egyetem közleményében. „Munkánkban egy ilyen közvetlen kapcsolatot állítunk fel.”
Chennek, aki Avishay Gal-Yam professzor laboratóriumában dolgozott, és egy nemzetközi csapatnak sikerült megfigyelnie azt a ritka esetet, amikor egy masszív csillag „kísérőjének” sikerült túlélnie „partnere” erőszakos halálát, vagyis a szupernóvát.
A túlélő és egykori társa folyamatos interakciójának bizonyítéka azt mutatta, hogy egy szuperkompakt maradvány még mindig ott van.
Egy tárgyat akkor nevezünk kompaktnak, ha a sűrűsége, amelyet a tárgy tömegének és térfogatának arányaként mérünk, különösen nagy. A neutroncsillag olyan sűrű, hogy
Weizmann intézet munkatársa szerint „egy teáskanálnyi anyagának tömege akkora, mint a Mount Everest”. Még sűrűbb a fekete lyuk, amelynek gravitációja olyan erős, hogy még a fényt is elnyeli, lehetetlenné téve a közvetlen megfigyelést.
Az SN2022jli névre keresztelt szupernóvát 2022 májusában találták meg egy mintegy 75 millió fényévre lévő galaxisban. Az Európai Déli Obszervatórium óriástávcsövének segítségével a csapat a kettős rendszer folyamatos kölcsönhatását figyelte, amelynek során a robbanás során kilökött anyag a kísérőcsillag hidrogén légkörének felpuffadását okozná – közölte az egyetem.
Amikor a maradvány áthaladt a felpuffadt légkörön, a kutatók láthatták, hogy a hidrogént felszívja egy olyan dolog, ami csak egy fekete lyuk vagy neutroncsillag lehetett.
„A kutatásunk olyan volt, mintha egy rejtvényt oldottunk volna meg az összes lehetséges bizonyíték összegyűjtésével”
– mondta Chen.
A szupernóvák és a kompakt maradványok között közvetlen kapcsolatot korábban is gyanították. 2002-ben az Európai Űrügynökség csillagászai egy óránként 400 000 kilométeres sebességgel haladó fekete lyukat regisztráltak, ami a szokásos sebesség mintegy négyszerese. A kutatók a sebességet egy korábbi szupernóvának tulajdonították, amely ágyúként lőtte ki a fekete lyukat, és ezzel a szupernóvák és a kompakt objektumok közötti „hiányzó láncszemként” emlegették.
