A palesztinok „önkéntes áttelepítése” a Gázai övezetből lassan a kormány egyik legfontosabb hivatalos politikájává válik, egy magas rangú tisztviselő szerint Izrael több országgal is tárgyalásokat folytat a palesztin menekültek esetleges befogadásáról — írja a Times of Israel.
A Zman Israel, a The Times of Israel héber nyelvű testvéroldala úgy értesült, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök koalíciója titkos kapcsolatfelvételt folytat a Gázából érkező több ezer bevándorló befogadására más nemzetek mellett Kongóval is.
„Kongó hajlandó lesz migránsokat befogadni, de tárgyalásokat folytatunk másokkal is”
– mondta a biztonsági kabinet egyik magas rangú forrása.
Kongóban nagy az egyenlőtlenség, és a lakosság 52,5 százaléka a szegénységi küszöb alatt él a Világélelmezési Program szerint.
Eközben a gázaiknak egyre súlyosbodó humanitárius válsággal kell szembenéznie az Izrael és a Hamász közötti háború közepette, amely október 7-én robbant ki, amikor terroristák ezrei megrohamozták a határt és végigdúlták a dél-izraeli településeket, mintegy 1200 embert lemészároltak és további mintegy 240 embert raboltak el túszként az övezetben.
Múlt hétfőn Netanjahu a Likud-frakció ülésén elmondta, hogy azon dolgozik, hogy megkönnyítse a gázaiak önkéntes migrációját más országokba.
„A feladat, hogy olyan országokat találjunk, amelyek hajlandóak befogadni a gázaiakat” – mondta.
A miniszterelnök Danny Danon Likud-párti képviselőnek válaszolt, aki azt állította, hogy „a világ már tárgyal az önkéntes bevándorlás lehetőségeiről”, bár a nemzetközi közösség határozottan elutasította az ötletet.
A radikális jobboldali Vallásos Cionizmus és Ocmá Jehudit pártok, amelyeket Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter, illetve Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter vezet, támogatták a migrációs terveket.
Kedden az amerikai külügyminisztérium bírálta Szmotrichot és Ben Gvirt, amiért a palesztinok Gázán kívüli letelepítését szorgalmazzák, és retorikájukat „lázítónak és felelőtlennek” minősítette. Szmotrich szerdán elutasította a megjegyzéseket, azt állítva, hogy az izraeliek több mint 70 százaléka támogatja az „önkéntes bevándorlás ösztönzésének” ötletét, mert „kétmillió ember [a Gázai övezetben] minden reggel azzal a vággyal ébred, hogy elpusztítsa Izrael Államot”.
Netanjahu hivatala a múltban nyilvánosan nyilatkozatokat adott ki, amelyekben ragaszkodott ahhoz, hogy Szmotrich és Ben Gvir nem képviseli a kormány politikáját a kérdésben, annak ellenére, hogy a múlt héten ő maga is a lakosság áthelyezését támogató megjegyzéseket tett.
A Netanjahu vezette Likud miniszterei és törvényhozói szintén kiálltak e politika mellett.
Kedden Gila Gamliel hírszerzési miniszter a Zman-nak azt mondta, hogy „az önkéntes migráció a legjobb és legreálisabb program a harcok befejezése utáni időkre”.
Kedden a Knesszetben tartott konferencián, amelyen a háború utáni Gáza lehetőségeit vizsgálták, Gamliel azt mondta:
„A háború végén a Hamász uralma össze fog omlani. Nem lesznek önkormányzatok, a polgári lakosság teljes mértékben a humanitárius segélyektől fog függeni. Nem lesz munka, és a gázai mezőgazdasági területek 60%-a biztonsági pufferzónává válik”.
A belső megbeszéléseken Gamliel bemutatott egy térképet a Gázai övezetről a harcok után. Izrael megszakítaná a kapcsolatokat Gázával és kiterjesztené biztonsági pufferzónáit; ellenőrizni a Philadelphi-folyosót, amely a 14 kilométeres gázai-egyiptomi határ mentén húzódik (ezt a tervet szombaton egy egyiptomi törvényhozó támadta, miután Netanjahu bejelentette); és állandó tengeri blokádot vezetne be.
Gamliel szerint Gázát nem szabad átadni a Palesztin Hatóságnak, és a gázaiakat nem szabad az övezetben hagyni, hogy gyűlöletre neveljék őket, mert ez azt jelentené, hogy az Izrael elleni újabb támadás csak idő kérdése. Miközben elutasította a Palesztin Hatóság visszatérését, a kormány kevés részletet árult el arról, hogy milyen politikai szervezetet látna szívesen Gáza vezetőjeként.
„A gázai probléma nem csak a mi problémánk” – mondta Gamliel.
„A világnak támogatnia kellene a humanitárius kivándorlást, mert ez az egyetlen elképzelhető megoldás”.
Danon a gázaiaknak az övezet elhagyását ösztönző terv másik vezető támogatója.
Kedden a Knesszetben tartott konferencián Danon ismertette ötlépcsős tervét (leszerelés, biztonsági pufferzóna létrehozása, izraeli jelenlét a Gáza és Egyiptom közötti rafahi határátkelőnél, önkéntes kivándorlás és a terrorista légkör felszámolása).
Novemberben a Wall Street Journalban a Jes Atid párt képviselője, Ram Ben Barakkal közösen egy véleménycikket tett közzé, amelyben először részletezték a palesztin migrációra vonatkozó tervet, és felszólították „a világ országait, hogy fogadjanak be korlátozott számban olyan gázai családokat, akik kifejezték áttelepülési szándékukat”.
Ben Barak később úgy tűnt, hogy visszavonta a cikket, azt állítva, hogy „nem értették meg teljesen”.
A biztonsági kabinetnek kedd este kellett volna összeülnie, hogy megvitassa, mi lesz Gázában a háború végén.
A miniszterek be akarták mutatni terveiket, és néhányuk megbeszélésén az az ötlet is felmerült, hogy Szaúd-Arábiát kérjék fel palesztinok százezreinek befogadására munkaerőként.
Az Öböl menti királyság óriási építési boom közepén van, és közel félmillió munkást foglalkoztat, akik jelenleg főként Indiából, Bangladesből és más országokból érkeznek, így logikus célország volna.
A biztonsági kabinet megbeszélését azonban szerdára halasztották, mivel konzultációkra volt szükség, miután a Hamász politikai vezetőhelyettese, Száleh al-Arouri – akit Izrael évek óta köröz, és akit a csoport ciszjordániai terrorizmus fő irányítójának tartanak – egy állítólagos izraeli csapásban meghalt Bejrút Dahiyeh nevű külvárosában.
A gázaiak áttelepítésének gondolata várhatóan a biztonsági kabinet szerdai ülésén került a középpontba.
A megbeszélésre Washingtonban a Netanjahu-kormánnyal szembeni növekvő csalódottság közepette kerül sor, amelyet a Biden-kormány továbbra is támogatott diplomáciai és katonai szempontból a Hamász elleni háborúban, de egyre több vitája támadt a Gázai övezetre vonatkozó tervekkel kapcsolatban, miután a harcok véget érnek.
