A Hamász gázai vezetője, Yahya Sinwar nem sokkal a háború kezdete után humanitárius konvojjal menekült el Gázavárosból a dél-gázai Khan Juniszba – közölte egy izraeli katonai forrás szombaton a KAN hírügynökséggel.
Szombat este Daniel Hagari, az IDF szóvivője azt mondta, hogy a Shejajában és Jabaljában a magukat megadó terroristák azt mondták az izraeli biztonsági erőknek, hogy a Hamász vezetői, köztük Sinwar, „tagadják a valóságot”, annak ellenére, hogy naprakészen tájékoztatták őket a helyszíni helyzetről.
„A terroristák arra panaszkodtak, hogy a Hamász nem hajlandó felismerniazt a súlyos helyzetet, amelybe Gázát sodorták . Az az érzés is elterjedt, hogy a földalatti Hamász vezetése nem törődik a föld feletti gázai közvéleménnyel. Ez nagyban aggasztja a Hamász katonai ügynökeit is”
– tette hozzá Hagari.
Néhány hete az izraeli média arról számolt be, hogy Sinwar és a Hamász al-Kasszam Brigádok parancsnoka, Mohammed Deif vélhetően a Gáza déli részén fekvő Khan Juniszban bujkál.
A nyilatkozat és a jelentés akkor hangzott el, amikor az IDF folytatta hadműveleteit a Gázai övezet egész területén, fokozva a csapásokat Khan Juniszban és Gáza déli részének más területein.
Menachem Begin , még egyszerű , kétkezi terrorista korában ortodox rabbinak öltözve bujkált a britek elől.
Valószínűleg a Hamasz vezetői nem követik ezt a példát. Gázában kissé feltűnő lenne …
Nagyon sajnálod,hogy salosiánt felrántották?Ha akarod elküldöm videón az akasztásukat,bakyval és bárdossyval hármasban.1946 március 12.-én. Amikor unatkozom előveszem és mindjárt jókedvre derülök.
Na jó , akkor emlékezzünk erre is , ráadásul egy baloldali szemtanú segítségével , hogy objektív legyen !
” … Ahogy a Nemzetvezető a halába ment, olyan jelenség volt, mely előtt a Markó utcai fogház udvarán összeverődött ordibáló, lipótvárosi tömeg, és a francia sajtó kiküldött tudósítója Fernand Gigon egyaránt értetlenül állt. Így örökítette meg a pillanatot, maga a szélsőbaloldali publicista:
„…végre itt van Szálasi Ferenc, a nyilaskeresztesek vezére. Az üvöltő tömeg halált követel a bűnösre, s a bűnök
súlya jobban nehezedik vállaimra, mint maga az ég. Egész testemben reszketek, de Szálasi még csak nem is remeg. Alig két méterről nézem lezárt vonású arcát. Semmi reszketés.
Semmi izomrándulás. Semmi sápadtság. Ezek a száj nem tudom, hány esetben mondta ki a halálos ítéletet és nem tudom, hány zsidót küldött az égetőkemencébe (ez természetesen nem igaz – a szerz.).
Szeretném tudni, hogy melyek az utolsó gondolatai ennek az embernek néhány másodperccel a halála előtt. Egy röpke pillanatra találkozom szempillantásával – utolsó szempillantásával.
Úgy érzem, hogy semmire sem gondol, és semmit sem érez.
Gránit. Maga az emberré lett gránit.
Gránit marad akkor is, amikor elhalad három kivégzett minisztere holtteste előtt.
Egyenletes, biztos léptekkel megy a halál felé.
Azután csak egyetlen gesztus, egyetlen mozdulat: odahajol a feszülethez, amit a fiatal pap nyújt fel ajkaihoz, hogy megcsókolja.
És meghal anélkül, hogy egyetlen izma is megrezzenne vagy a szemében ott ülne a félelem, vagy hogy nyelvével megérintené ajkait. A hóhér feltépi mellén a zöld inget, és egy érem reszket a mellén néhány pillanatig. Tizenöt óra harminc perc…“
Nos…Ide is elérkezett a szennycsatorna védő ügynöke.Téged is „tartsanak ki!”
Nu , pedig pünkt egy baloldalit kerestem …
Minden szennycsatornában vannak patkányok.Nálatok még a budai várat is elárasztják minden február 11-12.-én.
1945 , kitörés ? Legyen akkor most ez a téma …
Jó , de mit kellett volna tenni ?
Mit tett volna egy hasonló helyzetben egy hős zsidó ?
Tudom , hogy Buda ostrománál hősiesen harcoltak !
A törökök oldalán , a keresztény hadak ellen !
Egy zsidó harcolhat a Várban az ellenségei ellen ?
Egy gój meg nem ? Mi ez a kirekesztés ? Ejnye …
Menachem Begin szent nevét ne vedd a mocskos nyilas pofádra!
” … 1944-ben fegyveres harcot hirdetett a britek ellen, akik 10 ezer font sterling pénzjutalmat ajánlottak fel Begín elfogása érdekében. Az Irgún ismertebb akciói közé tartozott az akkói börtön elleni akció, amely az Irgún fogvatartott tagjainak kiszabadítására irányult. 1946-ban pedig felrobbantotta a jeruzsálemi Dávid Király szállodát. A merénylet 91 ember életét oltotta ki. (Amely előtt azonban Begín figyelmeztette az angolokat.) 1948 áprilisában szintén az Irgun különítménye volt az, amely lemészárolta Deir Jaszin(en) palesztin település valamennyi lakóját, 254 férfit, nőt és gyereket – az akció lebonyolításában azonban nem vett részt, és az akció pontos lebonyolítását nem is hagyta jóvá. Begín emellett megpróbálta elhárítani a Palesztinában élő zsidó közösség csoportjai közötti összecsapásokat is, de ez nem mindig járt sikerrel. Begín az Irgún Altalena nevű hajójának fedélzetén tartózkodott, amikor az Tel-Aviv közelébe ért egy fegyverszállítmánnyal az 1948. júniusi arab-izraeli tűzszünet ideje alatt. A Dávid Ben-Gúrión vezette izraeli kormány utasítására a hajót tűz alá vették. Izrael állam 1948-as megszületésével és az Irgún feloszlatása után Begín megalakította a Szabadság Pártot (Herút), amelyet ő képviselt az Izraeli Parlamentben (Knesszet), ahol 1949-ben került sor az első gyűlésekre.[1][2][3][4] ”
( https://hu.wikipedia.org/wiki/Men%C3%A1h%C3%A9m_Beg%C3%ADn )
A legjobb tudomásom szerint egyik szent sem foglalkozott szállodarobbantással.
Egyébb ” csínytevéseiről ” nem is beszélve …