A nevezetes felcsúti zsidó esküvő

Az izraeli futballcsapat rajongóknak hála az elmúlt héten többször is megfordult Felcsút neve a zsidó sajtóban. Tökéletes véletlennek tűnik, hogy Felcsút és a felebaráti szeretet együttállása szinte pontosan 100 évvel az ott megrendezett nevezetes zsidó esküvő után történt.

Egy szép őszi napon, 1923 október végén a felekezeti béke egy ritka szép eseményének volt helyszíne Felcsút. Az ottani zsidó földesúr, Vető Zsiga (1857–1925) leányát, Vető Flóra kisasszonyt vette feleségül Löwenstein Andor bankár.

Az esketést dr. Weisz Sámuel, a pesti Csáky (ma: Hegedűs Gyula) utcai rabbi vezette, az esemény különlegességét pedig az adta, hogy az ilyenkor elhangzó, hagyományos hét áldás („sevá bráchot”) után még két ráadás is elhangzott: az ifjú párt ugyanis a római katolikus plébános és a református esperes is megáldotta, és kihangsúlyozták, hogy

„e zsidó család ünnepe az egész község minden hitű lakosának családi ünnepe is”.

Már száz éve is Budapesten és környékén élt a magyarországi zsidók többsége

A vármegyék kézül a legtöbb zsidó Zemplénben (10,9%), Szabolcsban (7,9%), Beregben (7,5%) és Szatmárban (6,7%) élt.

Cseh Viktor

A felekezeti béke pedig már korábban sem volt ismeretlen Felcsúton, melyről tanúskodik az első világháború időszaka is, amikor a községben galíciai menekültek éltek, kiknek sorsát a helyi plébános, Fülöp István is a szívén viselte. Amikor 1917 tél végén a plébános fülébe jutott, hogy közeleg purim, de a galíciai zsidók nem tudják rendesen megülni az ünnepet, akkor ő mint a szegények alamizsnása kopogtatott a Vető kúria ajtaján, ahol megfelelő támogatásra lelt.

A Vető (eredetileg Weisz) család valóságos fogalom volt a környéken. A családfő, – a néhai József Károly főherceg közeli barátja – Vető Zsiga Fejér vármegye törvényhatóságának és állandó választmányának tagja volt, a felcsúti homokbánya alapítója, egyik fia, dr. Vető Miklós a váli járás tiszteletbeli szolgabírója volt, a család nőtagjai pedig a jótékonyság kiemelkedő alakjai voltak.