Október 7-e fekete nap volt történelmünkben, de az elszámoltathatóság kérdése csak a háború befejezése után merülhet fel – mondta Netanjahu.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök először ismerte el, hogy számot kell majd adnia az október 7-én bekövetkezett kudarcért.
„Ezt a kudarcot a végsőkig ki kell vizsgálni. Mindenkinek választ kell adnia” – mondta.
„Magamat is beleértve”.
„Miniszterelnökként az ország jövőjének biztosításáért vagyok felelős, most pedig az a feladatom, hogy Izrael Államot és a népet az ellenségeink feletti megsemmisítő győzelemre vezessem.
Itt az ideje, hogy egyesítsük erőinket egyetlen cél érdekében: a győzelem felé haladni”
– mondta Netanjahu.
Izrael kormánya hivatalos gyásznapokat tűz ki országszerte, az október 7-i mészárlás emlékére – jelentette be Netanjahu.
Netanjahu egyben ígéretet tett az IDF szárazföldi hadjáratára a Hamász kiszorítására Gázából. Kezdési dátumot azonban nem adott meg. A nap elején a Wall Street Journal arról számolt be, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorolt Izraelre, hogy késleltesse a gázai szárazföldi hadjáratot.
„Felkészülünk a szárazföldi invázióra. Nem részletezem, hogy mikor, hogyan és mennyit, és nem részletezem, hogy milyen szempontokat veszünk figyelembe, amelyek túlnyomó többségét egyáltalán nem ismeri a közvélemény” – mondta Netanjahu.
Netanjahu hangsúlyozta:
„A létünkért vívott harc kellős közepén vagyunk”.
„A háborúnak két célja van” – folytatta Netanjahu.
Az első az, hogy
„felszámoljuk a Hamászt katonai és kormányzati képességeinek megsemmisítésével, és mindent meg kell tenni foglyaink hazatérése érdekében”
– hangsúlyozta.
https://uploads.disquscdn.com/images/8dba115cb75cfc5513764a8a8371f2db07f6833ce0914ebe1ad1e0b903807f95.png
Gondolom ugyanúgy, mint a korrupcióval.
Ismételten együttérzésemet szeretném kifejezni az Izraelt ért bestiális támadás miatt. Fenntartva az etárgyú, korábbi beszámolókhoz fűzött észrevételeimet, röviden szeretnék a friss fejleményekre is reagálni.
– Szerintem is jelentős felelősség terheli a történtek miatt Netanjahut, ám még ezen is javíthatna, amennyiben valódi államférfihoz méltóan, példamutató kendőzetlenséggel szembesülne önmaga hibáival.
– A napokban mind többször emlegetett „túszcsere” lehetőségét komolyan kellene venni (legutóbb az iráni külügyminiszter szónokolt erről az ENSZ-ben), s akár mind a 6000 palesztin fogoly elengedése is megérné, cserébe az elraboltak szabadon bocsátásáért.
– Izraelnek tanulnia kell ebből a fiaskóból, s újra kell értékelni önmaga civilizációsan jelentős, meghatározó és megkerülhetetlen szerepét.
– Egy darabka földért gyilkoljuk egymást a Közel-Keleten, Kelet-Európában, Afrikában vagy nemsokára Indokínában és a távolkeleten – miközben már rég a Naprendszerünk planétáit kellene közös erővel meghódítanunk. S ehhez a zsidóság eszményének (vallásnak és közösségnek) is újra kell lényegülnie.
Ui.: nem izraeli állampolgárként (vagyis kibicként) nem voltam nagy rajongója Netanjahunak (de elismerem érdemeit az iráni fenyegetésre való figyelmeztetésben), mégis hatalmasat nőne a szememben, ha bátran szembe merne nézni a bírálatokkal.
Természetesen VAN felelőssége.
HA tudott róla.