„A barátaik holttestei mellett erőszakolták meg őket” – mesélte a Supernova fesztivál egyik túlélője a Tabletnek.
A Gázai övezet közelében tartott fesztivál elleni támadás szombat reggel 7 óra körül kezdődött, a buli ekkor már a csúcson volt – ami azt jelentette, hogy addigra a legtöbb résztvevő részeg volt. A bulizók először egy hangos robbanást hallottak, amit egy újabb szórványos rakétatámadásnak vettek Dél-Izrael ellen. De aztán a robbanások felerősödtek és állandósultak, és körülbelül öt percig tartottak. A zene elhallgatott, és a 4-5000 résztvevőt védő rendőrök mindenkit távozásra indítottak.
Ekkor már a Hamasz jelzéseit viselő kisteherautókon közeledtek a terroristák.
A lövöldözés elkezdődött. Sokakat a helyszínen kivégeztek. Eddig 260 holttestet találtak a rave helyszínén.
A fiatal férfiak és nők egyszerűen nem tudtak hova elmenekülni, és a terroristák a nagyrészt sivatagos sík terepen az életükért menekülők közül sokakat elfogtak, megkötöztek és elraboltak.
„Láttam olyan videókat, amelyeken egy férfit tartott egy csapat arab gyerek. 16, 17 évesek” – emlékezett vissza az egyik túlélő. „Gyerekek, de már fiatal férfiak, és a kezükben tartják ezt a srácot, és az látszott, ahogy a barátnőjét biciklire ültetik, és elhajtják tőle.
Isten tudja, mit fog megtapasztalni… Nőket erőszakoltak meg a rave parti környékén a barátaik holttestei mellett.”
A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a megerőszakolt nők közül többeket később kivégeztek, másokat Gázába vittek. Az interneten közzétett fényképeken többen is láthatók, amint felvonultatják őket Gáza utcáin, és lábuk közül folyik a vér.
Az egyik túlélő, aki a nap folyamán visszatért a helyszínre, hogy megkeresse barátait, megtört hangon beszélt a látottakról:
a holttestek, főleg a fiatal nőké, hidegen és megcsonkítva hevertek a földön.
A szerencsések egy része a közeli vadonba futott, menedéket keresve a bokrok között. „Úgy éreztem, mintha a fejünk fölött lőnének” – emlékezett vissza egy túlélő. „Beugrottam egy bokorba… Megértettem, hogy legalább pár órát ott leszünk. És nem volt rajtam semmi. Arra gondoltam, az egyetlen dolog, amit akarok, az egy fegyver. Azt akarom, hogy valami megvédjen minket.” Végül ő és barátai, akik közül néhányan mezítláb voltak, úgy döntöttek, hogy megkockáztatják, és megpróbálnak biztonságban menni, elég közel sétálva az úthoz, hogy lássák, de nem olyan közel, hogy a terroristák észrevegyék őket.
„Azt mondtam, ha katonai vagy rendőrautókat látunk, akkor az útra megyünk. Ellenkező esetben távol maradunk. Amikor megláttuk a rendőrség és a hadsereg autóit, tudtuk, hogy ez egy biztonságos hely.”
Később, amikor a hátborzongató támadásnak végre vége volt, és az IDF-katonáknak sikerült legyőzniük a terroristákat a környéken, átkutatták a teherautókat, és RPG-ket, csúcskategóriás kommunikációs eszközöket, AK-47-eseket és más, többnyire szovjet gyártmányú fegyvereket találtak, valamint számos másolatot a Koránból.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg hirdetéseket.