Az amerikai védelmi minisztérium jelentése szerint Irán jelenleg nem törekszik atomfegyverek előállítására, de napokon belül képes lenne rá.
Az amerikai védelmi minisztérium tömegpusztító fegyverek elleni küzdelemről szóló jelentése szerint ez a rövid előállítási idő azért vált lehetségessé, mert Irán már rendelkezik az atombombához szükséges infrastruktúrával és know-how-val.
A jelentés, amely felvázolja Washington stratégiai megközelítését a tömegpusztító fegyverek elterjedése ellen, a következőket tartalmazza:
„A felmérések szerint Irán jelenleg nem folytat nukleáris fegyverprogramot, de rendelkezik azzal a kapacitással, hogy kevesebb mint két hét alatt elegendő hasadóanyagot állítson elő egy nukleáris eszközhöz”
– írják.
Fontos megemlíteni, hogy a múlt hónapban Irán (újra) megtiltotta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreinek, hogy felügyeljék nukleáris tevékenységét.
„Határozottan elítélem ezt az aránytalan és példátlan egyoldalú intézkedést”
– mondta akkor Rafael Grossi, a NAÜ igazgatója.
Teherán lépése válasz volt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország által a NAÜ kormányzótanácsában kiadott figyelmeztetésre.
A három ország arra figyelmeztetett, hogy a testület további lépéseket fog tenni, ha az iszlám köztársaság nem tesz eleget a NAÜ korábbi határozatainak, amelyekben azt követelik, hogy adjon magyarázatot az Irán különböző helyszínein talált, dúsított uránrészecskékre.
„Ma a világ azt látja – és ezt mindenképpen hangsúlyozni fogom -, hogy Irán megszegi minden kötelezettségvállalását, hogy arcátlanul hazudik, és hogy szándékában áll mind atomfegyvereket kifejleszteni, mind pedig folytatni agresszióját a térségben” – figyelmeztetett Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, mielőtt a múlt hónapban elutazott, hogy beszédet mondjon az ENSZ-közgyűlésen New Yorkban.
Irán lépése egyébként azt követően történt, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter aláírta bizonyos szankciók megszüntetését, amelyek megnyitják az utat a nemzetközi bankok előtt, hogy feloldják 6 milliárd dollárnyi iráni pénzeszköz befagyasztását.
Tzachi Hanegbi izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy Jeruzsálemnek nem lesz más választása, mint cselekedni, ha Irán 60% fölé dúsítja az uránját.
„Ha Irán 60% feletti urándúsításba kezd, és mi ezt azonosítjuk – és nincs olyan lehetőség, hogy nem fogjuk, mert a világ nem ismerné el -, az eredmény az lesz, hogy Izrael kényszerűségből cselekedni fog”
– mondta. „Nem lenne más választása”.
Hanegbi szerint egy ilyen fejlemény azt jelezné, hogy „Irán egyértelműen [nukleáris] bombára törekszik”.
„Nem kockáztathatjuk a sorsunkat”
– tette hozzá Hanegbi, anélkül, hogy pontosította volna, hogyan reagálna Izrael.
Az év elején a NAÜ ellenőrei 83,7%-ra dúsított urán „részecskéit” észlelték Irán egyik földalatti nukleáris telephelyén.
Akkor a tudósítások egy meg nem nevezett izraeli tisztviselőt idéztek, aki azt mondta, hogy Jeruzsálem nem tekinti a fejleményt katonai akció kiváltó okának, mert Teherán nem halmozott fel nagy mennyiségben „ilyen szintű” anyagot. Irán egyébként 2021 áprilisa óta dúsítja az uránt 60 százalékos szintre.
A NAÜ legutóbbi jelentése kimutatta, hogy Teherán továbbra is közel fegyverminőségűre dúsított uránt halmoz fel. A jelentés 121,6 kilogrammra tette az iszlám köztársaság 60%-ra dúsított uránkészletét, szemben a májusi 114 kilogrammal és a februári 87,5 kilogrammal.
A 60%-os tisztaságúra dúsított urán technikai szempontból csak egy rövid lépésre van a 90%-os, fegyverminőségűnek tekintett urániumtól.
