Boldoggá avatták vasárnap a délkelet-lengyelországi Markowában az 1944-ben zsidók bújtatása miatt a németek által meggyilkolt hétgyermekes Ulma családot, köztük a kivégzés pillanatában születő gyermeket.
A 80 püspök és mintegy ezer pap által koncelebrált, mintegy 30 ezer lengyel és külföldi zarándok részvételével bemutatott szentmisén Marcello Semeraro bíboros, a Szentek Ügyeinek Kongregációja élén álló prefektus képviselte Ferenc pápát.
Az ünnepségen jelen volt Andrzej Duda lengyel elnök, Elzbieta Witek házelnök és Mateusz Morawiecki kormányfő, valamint Michael Schudrich lengyel főrabbi is.
Semeraro bíboros felolvasta a Ferenc pápa által aláírt, az Ulma családot boldoggá avató apostoli levelet, amelyben olyan vértanúknak nevezték a házaspárt és a gyermekeit, akik „jó szamaritánusként, félelem nélkül feláldozták életüket a felebaráti szeretet jegyében”.
Az Ulma házaspár – Józef és Wiktoria – egyszobás markowai faháza padlásán, vélhetően 1942 végétől rejtegetett három zsidó családot, összesen nyolc embert.
- március 24-én öt német fegyveres és az úgynevezett kék rendőrség, a háború előtti lengyel rendőrség soraiból a német megszállók által toborzott szervezet néhány tagja behatolt Ulmáék házába. Eilert Dieken német hadnagy parancsára megölték a padláson talált nyolc zsidót, majd az egész Ulma családot is.
A legidősebb gyermekük 8 éves volt, a legkisebbet Wiktoria a kivégzés pillanatában hozta világra.
Homíliájában Semeraro bíboros kiemelte: ez az első eset az egyház történetében, hogy egy egész családot boldoggá avattak. Felidézte, hogy az Ulmáéek házában talált bibliában piros ceruzával volt aláhúzva az irgalmas szamaritánusról szóló evangéliumi példázat, amelynek margójára Ulmáék az „igen” szót is beírták.
Semeraro szerint a zsidó és katolikus családok közös szenvedése
„mély értelmet hordoz, és a legszebb fényt veti a zsidó-keresztény barátságra, emberi és vallási értelemben is”.
A kivégzés pillanatában születő gyermekről Semeraro bíboros elmondta: őneki különös szerepe van Ulmáék mártíromságában. Hozzátette, hogy „a névtelen, ártatlan kisbaba azt kiáltja a mai világhoz, hogy fogadja, szeresse és védje az életet a fogantatás pillanatától a természetesen bekövetkezett halálig”.
Ulmáék boldoggá avatási eljárását a Vatikán 2003-ban indította el. Ferenc pápa decemberben hagyta jóvá a család vértanúságáról szóló dekrétumot.
Az Ulma házaspárt a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet 1995-ben posztumusz a Világ Igaza címmel tüntette ki. A címet eddig összesen 7232 lengyelnek adományozták. Az Ulma család markowai házában 2016-ban megnyitották a második világháborús zsidómentő lengyelek múzeumát.
Markowában hat más család is bujtatott zsidókat Ulmáék kivégzése után is. A 120 fős markowai zsidó közösségből 21-en élték túl a háborút.
A hitleri megszállás alá került Lengyelországban – a megszállt nyugat-európai országoktól eltérően – a német rendeletek a zsidóknak nyújtott legcsekélyebb segítségért is halálbüntetést szabtak ki. Történészek szerint Lengyelországban 1939 és 1945 között 40-100 ezer zsidót mentettek meg. A mentés szervezett formát is öltött az emigráns lengyel kormány irányításával.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg hirdetéseket.
A lengyel zsidó kapcsolatot hasonló jó példákkal lehetne segíteni, mert az utóbbi időkben a két ország viszonya elég fagyosra sikeredett.
Feltetelezem, hogy a lengyel izraeli kapcsolatokra gondolsz, ha orszagokat emlitesz. Viszont a cikkben reszletezett boldogga avatas egy katolikus szertartas, amihez Izraelnek semmi koze, es igy Izrael Allamot senki nem is kepviselte. Szoval ez az esemeny semmit nem valtoztatott a ket orszag viszonyan. Ha mar befolyasolta, akkor csak elesitette a vitat, hiszen a boldogga avatasban a jo, zsidomento lengyelekrol, es a kizarolagosan felelos nemetekrol van szo. A katolikus egyhaz a lengyeleknek tett szivesseget a szertartassal.
https://hvg.hu/vilag/20230910_lengyelorszag_ulma_csalad_holokauszt_boldogga_avatas
Nem a lengyeleknek, hanem az áldozatoknak.
Akkor olvasd el a mellekelt hvg cikket. Az egesz kavalkad a lengyelekrol szol, a zsido aldozatokrol a legkevesbe. Es a vitat indito izraeli – lengyel kapcsolatokrol meg kevesbe. A ket orszag, iletve a Jad Vasem es Lengyelorszag kozotti vita arrol szol, hogy a lengyelek nem vallalnak felelosseget a lengyel zsidok sorsaert, minden felelosseget kizarolag a nemetek nyakaba varrnanak. Es a cikkben leirt boldogga avatas eppen azt bizonyitja, hogy milyen zsidomento nep voltak a lengyelek.
Ebben a történetben a lengyel család és zsidók voltak az áldozatok és nem a lengyel állam, úgy hogy a mostani lengyel politika ne akarjon általa megdicsőülni. A lemészárolt család amit tett, azt nem azért tette, mert lengyelek voltak, hanem azért, mert emberek voltak. De úgye nagyon jó dolog mindent félremagyarázni a kitűnő lengyel – magyar barátság érdekében.
Attol tartok, koztunk nincs vita. Istvan Varga azt irta, hogy ez az esemeny javitja az izraeli – lengyel kapcsolatokat. En meg azt, hogy Izraelnek semmi resze nem volt a boldogga avatasi szertartasban, ezzel szemben az esemeny csak erositette a lengyelek allaspontjat, miszerint ok vetlenek a zsidouldozesben, sot….