Budapest létrejöttének 150. évfordulójához és az Európai Zsidó Kultúra napjához kapcsolódóan vasárnap megkezdődött a közel hét hónapon át tartó Zsidó Budapest 150 éve programsorozat a KULTUTCA fesztivállal, valamint a zsidó származású festő, Hanna Brandt kiállításával a fővárosban.
Karácsony Gergely főpolgármester az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár épületében megtartott nyitóeseményen emlékeztetett, hogy 150 éve nemcsak Pest, Buda és Óbuda egyesült, hanem ennek a városnak a történetét meghatározó nagyon sok kultúra forrt össze.
Ezt hívjuk „budapestiségnek”, amely nagyon szorosan kapcsolódik a zsidó Budapest kulturális tradíciójához is
– fogalmazott.
Kiemelte, hogy Budapest nem haza vagy haladás, hanem haza és haladás, magyarság és európaiság gondolatából született. Éppen ezért ebben a városban együtt élhetnek zsidók és keresztények – fogalmazott a főpolgármester.
Hozzátette azt is, hogy Budapest továbbra is marad a kapcsolódások és a sokszínűség városa és ebben a sokszínűségben az egyik legszebb szín a zsidó kultúra.
Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere úgy fogalmazott, Erzsébetváros büszke arra, hogy a 18. század óta folyamatosan éltek itt zsidó honfitársak, akik egyben gazdagították is ezt a kerületet, ezt a várost.
A polgármester Ady Endre költőt idézve azt mondta, hogy „ezt a várost a zsidók tették európai nagyvárossá”.
Hozzátette, hogy Budapest és Magyarország története elképzelhetetlen mindazon hozzáadott vallási, kulturális, művészeti és tudományos teljesítmény nélkül, amelyet zsidó honfitársaink hoztak magukkal.
Jakov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete, a Zsidó Budapest 150 éve programsorozat fővédnöke elmondta, hogy az országban és Budapesten nagy, élő zsidó közösség található, ezt bizonyítja, hogy húsz működő zsinagógával büszkélkedik a város és sok más kulturális intézmény is ehhez a közösséghez kapcsolódik.
Ezen a napon nemcsak a város 150 évvel ezelőtti összeolvadását ünnepeljük és hangsúlyozzuk mindazt, amivel a zsidó közösség hozzájárult Budapest életéhez, hanem ezzel párhuzamosan a 75 éves izraeli állam születésnapját is ünnepeljük – emlékeztetett.
Mint felidézte, régen a városokat falakkal vették körbe, úgy védték meg, most viszont bizonyos alapelveket kell megvédeni annak érdekében, hogy a zsidógyűlölet ne üthesse fel a fejét.
Kiemelt fontosságú, hogy megtanítsuk ezt a fiatal generációnak
– mondta.
Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke elmondta, hogy Budapest olyan jelentős magyar zsidó személyek munkásságára lehet büszke, akik örökre beírták magukat Budapest és az ország történelmébe: ezek magyar zsidó származású tudósok, építészek, írók, költők, festők, zeneszerzők, iparmágnások – sorolta.
Grósz szerint a zsidóság történelme több ezer évre nyúlik vissza, és ennek a több ezer éves hagyománynak az a legfőbb jellegzetessége, hogy mindig a múltból építkezik, de felfelé tör, azaz a jövőbe mutat.
A programsorozat nyitóeseményén Susan Kleebank, Brazília budapesti nagykövete és Heisler András, az Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítvány kuratóriumának elnöke is részt vett.
A szervezők közleménye szerint vasárnap a KULTUTCA fesztiválon a 7. kerületi Csányi utcában tizenkét kültéri installációban látható a kortárs zsidó kulturális és művészeti élet.
Az utcán 10 és 18 óra között csaknem 25 különböző program zajlik, mindemellett a Gólem Központban két díjnyertes előadás (Kócos macskaember-kölyök és Vircsaft) is látható, az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár épületében pedig koncertekkel és kiállításokkal várják a látogatókat.
Az egész napos ingyenes programon lesz Hetirajz címmel kiállítás, kvízjáték a zsidó Budapest 150 évéről, Gyerekkert és Szipurkaház, minimozi, pékség, gasztronómiai programok, beszélgetések és kóstoló, Utcajesiva: tanulás ismert művészekkel és zsidó tanítókkal, Törvények háza: kiállítás a zsidóság 613 törvényéről, Könyves Kohn: zsidó irodalmi szalon, Merkaz: a Héber és Izraeli Kulturális Központ nyílt napja és LeGólem – három méter magas legógólem-építés az utcán.
