„A bíróságok függetlensége nagyon szép eszme, de nem kevésbé lenne fontos, hogy a bírók a népképviselet által megszavazott törvények szerint, nem pedig a saját véleményük, pillanatnyi hangulatuk szerint hozzanak döntéseket” — Amichay Mihály Éva újságíró, az izraeli belpolitikai viharokat kavaró igazságügyi reform elleni tüntetések hátteréről írt cikksorozatának második részét közöljük.
“A bírákat éppúgy nem a nép választja, mint ahogy a pilótákat, a sebészeket, az operaénekeseket és a katonatiszteket sem. A szakmai elitek a maguk területén jogosultak beleszólni a nép által választott politikusok dolgába. Az alkotmánybíróság (Izrael esetében a legfelsőbb bíróság) demokráciákban bejáratott intézmény, amelynek feladata, hogy az alkotmány (vagy a sarkalatos törvények) szelleme fölött őrködjék, és figyelmeztesse a nép választott képviselőit, hogy a szabadság intézményeinek aláásására nincsen felhatalmazásuk. A független bíróság a demokrácia sine qua non-ja, azt politikai alapon támadni a demokrácia aláásását jelenti.” – írja Gadó János.
Szálazzuk szét ezeket a példákat: nem a bírók megválasztásával kezdem, mert az egy kicsit összetettebb dolog. Látszólag a pilóták, a sebészek az operaénekesek a képességeik szerint jutnak előre… hm… hány ennek ellentmondó példát tudunk mondani kapásból?
Izraeli statisztika szerint a harci pilóták felmenői között igen nagy számban vannak egykori pilóták… egyik szolgálatot megtagadó pilóta a génekről fecsegett, de talán a kiválasztás mechanizmusának is szerepe van ebben, a gyengébb vidéki iskoláknak, vagy annak, hogy kisiskolás koruktól fogva a vidéki, szefárd gyerekeket meggyőzik arról, hogy nekik nincs annyi tehetségük az ilyesmihez, nincs is értelme jelentkezni.
Az utóbbi időben, szerencsés módon, egyre több keleti-zsidó művész ért el sikereket – számos interjút hallottam velük, és mindegyiknél, szinte kivétel nélkül megjelent a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem.
A kapcsolati tőke hiánya sokszor nagyobb jelentőségű mint az anyagiak.
A sebészek, tisztelet a kivételnek, félistennek képzelik magukat, az orvosok között is a legelitistább társaság. Az egyetemi képzés cseppet sem olcsó Izraelben, ezért is van annyi izraeli diák a külföldi egyetemeken. Ugyanakkor, az izraeli egészségügyi rendszer több egészségpénztárnak ad lehetőséget a szolgáltatás minőségében versenyezni egymással.
Így, ha nem is teljes mértékben, azért mégis a “nép” választja meg orvosát, a sebészét is.
A katonatisztek kiválasztása is egy bizonyos szintig a képességeik alapján történik, de azért a legfelsőbb szinteken a politika nagyon is belejátszik a kinevezésbe, lásd a jelenlegi hadsereg főparancsnokának, Herzl Halevi kinevezését: 2022. szeptember 4-én Benny Ganz védelmi miniszter jelölte ki, Jair Lapid kormánya 2022. október 23-án, a parlamenti választások előtt egy héttel erősítette meg kinevezését, 2023. január 16-án lépett hivatalába –
lényegében belökték az új kormányba.
Talán nem véletlen az a megengedő viselkedés, ahogy a szolgálatot feltételekhez kötő katonákkal bánik …
És akkor nézzük, mi a helyzet a bírók kiválasztásával: itt is jelentős szerepe van annak, hogy ki honnan jött. Bár egyre több, szefárd zsidó tanul a jogi egyetemeken, az, hogy milyen állást tud magának szerezni, már korántsem csak a képességei függvénye.
Kapcsolatok kellenek egy-egy híresebb ügyvédi irodába, az ügyészséghez, vagy jelentősebb bírói testületbe bejutni.
Ennek ékes bizonyítéka a 15 fős legfelsőbb bíróság összetétele. Ahogy az izraeli köznyelv említi: hasonló az irányítószámuk. Aharon Barak, aki a múlt század kilencvenes éveiben a bírói aktivizmus jelszavával egyre nagyobb hatalmat kaparintott meg a parlament és a kormány felett, sajnálattal közölte, hogy nem talált megfelelő marokkói származású bírót, akit a legfelsőbb bíróság elit tagjai közé lehetett volna emelni.
Itt már nem csupán haver választ havert, hanem erős családi kapcsolatok is kimutathatóak.
Az ideológiai háttér is egyértelmű, és miután a kiválasztás úgymond “szakmai” – soraik közé még véletlenül sem kerülhet olyan személy, aki nem ugyanazokat a politikai szólamokat szajkózza.
A bíróságok függetlensége nagyon szép eszme, de nem kevésbé lenne fontos, hogy a bírók a népképviselet által megszavazott törvények szerint, nem pedig a saját véleményük, pillanatnyi hangulatuk szerint hozzanak döntéseket.
Hogy ki választja a bírákat, nézzük meg, mi történik az USA-ban:
A szövetségi bíróságok bíráinak kinevezése a szenátus jóváhagyása alapján az elnököt illeti meg, és az Amerikai Jogász Szövetség egy speciális bizottsága vizsgálja a jelöltek alkalmasságát. A tagállami bírákat számos államban közvetlenül a nép választja meg.
Ezt használta ki Soros György, amikor olyan bírák megválasztását támogatta anyagilag, akik az ő véleményét osztották, ennek köszönhetően ma sokkal kevesebb bűnözőt ítélnek el, és a közbiztonság sokat romlott ezeken a helyeken.
Más államokban egy jogászokból álló bizottságra ruházták a jelöltek listájának összeállítását, a döntést azonban a kormányzó saját belátása alapján hozhatja meg.
De mi a helyzet Izraelben?
A bírókat egy bizottság választja, amelynek 9 tagja van:
– az igazságügyminiszter, és egy másik, a kormány által kinevezett miniszter,
– két parlamenti képviselő, akiket a parlament választ,
– két ügyvéd, akiket az ügyvédi kamara delegál,
– a legfelsőbb bíróság elnöke és két tagja.
Az összetételből azonnal nyilvánvaló, hogy még akkor is “szakmai” többség (5/4) van, ha éppen egy jobboldali kormány van hatalmon és mind a miniszterek, mind a parlamenti képviselők jobboldaliak. Az ügyvédek összezárnak a bírókkal, mert egyszer ők is lehetnek aspiránsok.
Ennek a rendszernek a következménye az, hogy legfeljebb csak mutatóba kerül be a Legfelsőbb Bíróság 15 tagja közé egy szefárd zsidó vagy egy arab, a többi Aharon Barak báránykája.
Akit kineveznek, 70 éves koráig kirobbanthatatlan a székéből.
Aharon Barak az igazságügyi elit guruja, igaz, már 16 éve költségvetési nyugdíjas, de még mindig van irodája a bíróságon, és hívei isszák a szavát.
Mostanában a mainstream média imádatát is bírja.
A kilencvenes évek elején kezdte áldatlan munkásságát azzal, hogy minden beadványt megtárgyalásnak alkalmasnak ítélt. Ő a bírói aktivizmus atyja – a parlament által elfogadott törvények értelmezésében az “ésszerűség” fogalmának bevezetésével olykor a jogalkotó szándékával merőben ellentétes döntéseket hoznak. Máskor megsemmisítenek törvényeket, vagy olyan gazdasági, katonai kérdésekbe avatkoznak bele, amelyekhez nem értenek. Most éppen azzal vannak elfoglalva, hogy a választásokon parlamenti többséget szerzett koalíció miniszterelnökét elmozdítsák hivatalából, vagyis már azt is ők akarják eldönteni, hogy ki lehet miniszterelnök!
Ez a bírói teokrácia ásta alá az izraeli demokráciát és a választók ezt elégelték meg, amikor Natanjahura szavaztak és követelik az igazságügyi reformot.
Az illusztrációk azokat a családi-baráti kapcsolatokat demonstrálják, amelyek átszövik az izraeli igazságügyi rendszert.
Amichay Mihály Éva összes cikkét elolvashatja itt.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
A cikk tele van csusztatasokkal, torzitasokkal, mindazokkal, amivel a reform tamogatoi etetik a valasztoikat. Ok is es a cikk is elfelejtik megemliteni, hogy a reform semmi valtozast nem hozna a leirt problemak megoldasaban. Semmi nem garantalna, hogy peldaul a keleti szarmazasu birok szama nagyobb lenne majd attol, hogy a birokat a kormany valasztana. Az ahitott biroi fuggetlenseg attol nem valosul meg, hogy az eddigi, szakmai dominanciaju testulet helyett a kormany valasztja oket. Az igaz, hogy a legfelso birosagi birokat 70 eves korukig nem lehet elzavarni, sot az is igaz, hogy az elnok az eddigi szokasjog szerint a rangidos biro lesz. De eppen ez biztositotta azt, hogy a birok csak a szakmai tudasuk es a lelkiismeretuk szerint itelkeztek. Ha ki lehet oket rugni, vagy az elnokot a politikusok (a kormany) jeloli ki, akkor versenges varhato a kormanynak valo megfelelesert. Ez vegkepp a kormany ala rendelne a birosagot, ami igen erdekes szituacio, ha figyelembe vesszuk, hogy a miniszterelnok a vadlottak padjan ul, es a pere valoszinuleg a legfelso birosagon dol majd el.
Tévedésben vagy. Nem szakmai hanem ideológia orientációjú a legfelsőbb bíróság összetétele hanem baloldlai aktivizmus dominanciájú. Arról nem is beszélve, hogy olyan abszurditás lehet a döntés alapja mint az „ésszerűség”. ilyen törvény nincs, egyébként is szubjektív fogalom
Már a rómaiak megmondták – mert ismerték a veszélyt -: Praetor ius facere non potest. A bíró jogot nem alkothat. A bíró csak alkalmazhatja a jogot. Az egész nyugati demokrácia egyik legnagyobb – és legelhallgatottabb – problémája, hogy bírói szervek és szervezetek át akarják venni a jogalkotást a nép által választott törvényhozóktól, illetve ki akarják vonni a bírói kinevezést a népszuverenitás elve alól.
A LEGFELSŐ BÍRÓSÁGOK FELADATA:
A legfelső bíróságok feladata a világban az utólagos normakontrol amivel felülvizsgálhatják a különböző törvényeket. Ehelyett az izraeli legfelső bíróság napi operativ kérdésekbe avatkozik be, törvény értelmezéssel lásd az ésszerűség elve illetve átveszik a törvényalkotók szerepét. A minisztériumok hogy un. tanácsadókat rendelnek kiknek határozata kötelező ezzel direktben beavatkoznak a végrehajtó hatalom tevékenységébe.
Összességében, a baloldali bírói aktivizmus felborította a hatalmi ágak közötti egyensúlyt. Mivel sorozatosan vereséget szenved a baloldal ezért elvesztette a hatalmi monopóliumát ezzel a módszerrel kerüli meg a népakaratot.
Es a Levin fele reform megoldja a problemat?
Azt majd a jövő mutatja meg. Az biztos, hogy helyre kell állitani a hatalmi ágak egyensúlyát amit a baloldal a bíróságon keresztül megbontott.
A jovo nem mutatja meg, mert abban a formaban, amiben elkepzeltek es januarban eloterjesztettek, nem valosul meg. Nem ideologai es meg csak nem is gazdasagi, meg egyeb „szalonkepes” okok miatt. Ami leallitja az egesz reformot, az egy rendkivul praktikus es kellemetlen ok. Errol mar januar ota beszelunk, barati korben, neha a mediakban is, es mint most kiderult, a vezerkar, Sabak, Moszad, stb. mar januar ota Bibi ele tarta a problemat, csak eppen az o utasitasara eddig titokban maradt. Az a helyzet, hogy amint megvalosul a reform. az izraeli birosagok fuggetlensege megkerdojelezodik, es a teruleteken szolgalo katonak, a pilotak, es valoszinuleg a magas rangu tisztek, sot politikusok is komoly kellemetlensegeknek neznenek elebe. Nevezetesen annak, hogy fenykepek, videok, tanuvallomasok alapjan megvadoljak oket, es amint egy olyan orszagba utaznak (Spanyolorszag, Franciaorszag, Anglia, stb.), amelyik egyuttmukodik a nemzetkozi birosaggal, letartoztatjak a repuloteren. Ez ellen eddig az egyetlen vedelem az volt, hogy a nemzetkozi birosag, illetve a nyugati demokraciak elismertek az izraeli birosagok fuggetlenseget, es azt, hogy adott esetben Izrael kivizsgalja a kerdeses konfliktusokat, es a birosagok objektiven itelkeznek. Ha ez a „vedelem” megszunik, ki lesz hajlando a szabadsagat a vasarra vinni a teruleteken, vagy egy sziriai, esetleg problematikus bombazas kedveert?
Izrael az Európai Unió társult tagországa.
Talán úgy is kellene viselkedni.
Nem kellene évente 30-40 gyereket megölni.
A szemérmesen csak területeknek nevezett
megszállt területeken.
Nem kellene libanoni légtérből Szíriát bombázni.
Gyakran polgári gépek mögé bújva …
A háttérben meg talán már megkötötték az alkut.
A régi bűnöket nem vizsgálják , elévülnek.
Persze így nehéz lesz öreg németeket elítélni.
Mindenféle háborús bűncselekmények miatt.
Vagy talán több ilyen már nem is lesz a jövőben.
Mert egyszerűen , a biológia miatt elfogytak …
Ennek mi köze van a bírósági reformhoz amit korábban a mostani ellenzék is támogatott?
Útmutató a jogi reformhoz – néhány kérdés annak, aki ellenzi a reformot:
1. Van olyan nyugati liberális demokrácia, ahol a bíróknak vétójuk van a bírók kinevezéséről?
2. Létezik olyan tipikus nyugati liberális demokratikus ország, ahol a hatalom olyan hivatalnokok, ügyvédek, bírók kezében van, akiket nem a lakosság választott?
3. Felhatalmazták a Legfelsőbb Bíróságot a törvények és a kormány döntések felülbírálására Mikor és hol?
4. Ki hatalmazta fel a tanácsadót, hogy vádat emeljen a kormány ellen. Mikor és hol?
5. Manapság léteznek e még egyensúlyok, fékek a hatalmi ágak között?
6. Ha a végső szó a bíróságtól van, akkor mi értelme választásokat tartani a Knesszet és a miniszterelnök számára?
Tenyleg nem erted, hogy mi koze van? Szerinted miert allt le a reform? Szerinted mi tortenik majd szeptemberben?
Nem állt le a reform csak lassult.
A bíróságokat vissza kell szabni mert veszélyeztetik a demokráciát.
Es te ugy erzed az elmult 8 honap utan, hogy Levin, Rotman, Szmotrics, Ben Gvir es tarsai nem veszelyeztetik a demokraciat? Persze kerdes, mi is a demokracia?
Apropo, miert „lassult” le a reform? 64 mandatummal miert kellett lelassitani?
Gondolom a nagy tüntetések miatt.
A baloldal soha nem tud veszteni.
“A balliberális embertípus azt hiszi, mély meggyőződése, hogy amit ő képvisel, az a norma. A normális. Övé a bal, övé a közép, ami ettől jobbra van, az vállalhatatlan, reakciós, ócska, nacionalista, kapitalista és elnyomó. Jobboldali.” -Bernard Goldberg konzervatív író, ujságíró libertárius hajlamokkal-
Tehat a tuntetesek miatt. A parlamenti tobbseg nem jogositja fel Bibit, hogy menjen elore, minden tuntetestol fuggetlenul? Oslot alairtak, Saron kivonult, pedig tuntettek akkor is. Mi zavarja Bibit, hogy tovabb menjen a kijelolt uton?
Parlamenti többség bizony feljogosítja Bibit kivéve ha a az alaptörvényt vagy nemzetközi szerződéseket sért,
Átfogják vinni a bíróságnak a demokráciát sértő módszereinek felszámolását.
Ha jól értem, ha a baloldal a bíróságokon keresztül nem terjesztheti ki Izraelre korlátlanul a hatalmát, akkor külföldi ideológiai szövetségesei segítségét veszi igénybe, ezért jajj annak, aki ellenáll? Ennél világosabban még senki sem fogalmazta meg, hogy milyen alávaló ez az egész rendszer és mennyire távol áll a demokráciától. Persze ez a folyamat nem Izrael specifikus, az egész világon folyamatban van az átalakulás.
Attol tartok, nem igazan erted. Izrael haboruban all, ami kririkus helyzet. Ha ebben a helyzetben a birosag nem fuggetlen, mi a garancia arra, hogy a problemas konfliktusokat objektivan biraljak el? Ami az elso mondatodat illeti, nem jol erted, amit irtal, az a jelenlegi kormany demagogiaja. Sajnos a Neokohn totalisan egyoldaluan tajekoztat a helyzetrol, a cikk iroja egyebkent sajat bevallasa szerint sem objektiv.
En csak cinikusan irtam, hogy vegul nem ideologiai alapon bukik majd a reform, hanem azon, hogy a hadsereg kerul valsagba. De mar elotte bajok lesznek, mert szeptemberben minden valoszinuseg szerint elkezdodik egy alkotmanyos valsag, es attol borul az egesz. Egyebkent ha sikerulne megvalositani a reformot, akkor a helyzet nagyon hasonlitana MO-hoz, ahol minden hatalmi ag, birosagok, ugyeszseg, alkotmany birosag, rendorseg, stb. a Fidesz zsebeben van. De a tervek meg kozelebb hoznak a ket orszagot, mert mar az izraeli kormany is azt tervezi, hogy a teljes mediat hatalmaba keriti es folyt. kov.
1. A hatalmi ágak függetlensége egy mítosz.
2. A problémás konfliktusokat amióta világ a világ, szubjektíven bírálták el, ezért természetesen ezután sem fogják objektíven elbírálni, úgyhogy garancia sem szükséges.
3. Te egyszerűen nem vagy képes túllépni azon, hogy a baloldali ideológiának nincs semmiféle monopóliuma arra, hogy különféle hatalmi ágakat csakis ő birtokoljon. Teljesen normális, hogy időnként ilyen pozícióban is cserélődjenek az emberek.
1. Ezt honnan veszed?
2. Amit leirtam, az nem filozofia, hanem teny. Ha a nyugati allamok nem ismerik el az izraeli birosagok fuggetlenseget, akkor a haborus buncselekmenyek gyanujanak izraeli vizsgalatat nem fogadjak el, hanem nemzetkozi birosag ele viszik. Ezt lehet szeretni, lehet nem szeretni, lehet egy kezlegyintessel elintezni (ahogy te teszed), de attol meg barhol a vilagon letartoztathatnak egy gyanusitott szemelyt. Eddig ez nem tortent, a reform utan viszont igen.
3. Hagyjuk a baloldalt, en nem vedem. Az izraeli igaszsagugyon is sok javitanivalot talalhatunk, legyen az az ugyeszseg, rendorseg, birosagok, stb. Csak eppen a tervezett reform ezekkel a problemakkal nem igazan foglalkozik, hanem az egeszet a poloitikusok hatalma ala akarja gyurni. Ami a reszleteket illeti, tehat kik es hogyan lettek birok, kik ulnek a cikkben emlegetett poziciokban, arrol te annyit tudsz, amit pl. ez a cikk is osszehord. Persze ennek is, mint minden „jo” hazugsagnak, van egy keves valosagalapja. De a kep, amit a cikk fest, gyakorlatilag a szelsojobb uszito propagandaja. Egyebkent a reformot nyiltan ellenzo kozeleti figurak kozott rengeteg jobboldali van, sot sokkal tobb jobboldali ellenzi, mint ahany tamogatja. A reform, abban a formaban, ahogy megprobaltak megcsinalni, elmebeteg, katasztrofalis otlet volt. Nem veletlen, hogy leallt, miutan fel ev alatt totalis kaoszba vitte az orszagot.
Kivancsi lennek, hogy milyen informacio forrasaid vannak Izraelrol?
A cikk jó. Ennyire részletes elemzésre még senki sem törekedett a témában. Ez egy komoly munka volt.
Szűk csoportok , apró klikkek segítik egymást abban , hogy hatalomhoz jussanak és azt meg is tartsák.
Minden országban vádolnak egy bizonyos csoportot ezzel a tevékenységgel. Látom , még Izraelben is.
A régi vicc szerint az érvényesülésnek három feltétele van : légy éber , légy stréber , légy héber !
Amint látom , fehérnek is kell lenni. A vicc az , hogy ráadásul a baloldal szerint. A fene se gondolta volna.
De elfogadni a sötétebb bőrűeket , még ha zsidók is ? Hát hová vezetne ez ? Mi jöhet még ezek után ?
Még a végén kitalálják , hogy a palesztin is ember !